A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 18. Vargha Márta - Róka Eszter - Farkas Ágnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnási Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás (NNK - ELKH): Szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben – jelen és jövő
SZENNYVÍZMONITORING SZEREPE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYBEN - JELEN ÉS JÖVŐ Vargha Márta1, Róka Eszter1, Farkas Ágnes2, Henczkó Judit2, Khayer Bernadett1, Kis Zoltán2, Málnási Tibor1, Pályi Bernadett2, Schuler Eszter1, Szécsy Orsolya3, Pándics Tamás1 1 Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály 2 Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály 3 Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet KIVONAT A szennyvízvizsgálatok járványügyi, népegészségügyi jelentősége a COVID-19 pandémiával került előtérbe: mára nem csak úgy tekintünk a közüzemi szennyvízre, mint a köztisztaság egyik legfontosabb elemére, hanem egyben, mint az ellátott lakosságot reprezentáló közösségi mintára. A SARS-CoV-2 kimutatása szennyvízből általánosan elfogadott eszközzé vált a járványhelyzet alakulásának követésében és sok esetben előrejelzésében. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által üzemeltetett hazai szennyvíz monitoring rendszer a lakosság 40%-át reprezentáló minták legalább heti vizsgálatával az újabb járványhullámokban új esetszám alakulását egy héttel, a kórházban ápoltak száma két héttel korábban jelzi. Az egyes vírusvariánsok elterjedését ugyancsak igazolták. Azonban a szennyvízvizsgálatok a koronavírus járvány alakulásánál jóval szélesebb körű információt adhatnak a lakosság egészségéről. A hazai vizsgálatok kiterjesztésének első lépése más kórokozók kimutatása: az NNK a szezonális influenza nyomon követésére és a poliovírus mentesség igazolására állított be módszert. Magyarország is részt vett abban a nemzetközi összefogásban, amely az antibiotikum rezisztens mikroorganizmusok globális előfordulását értékelte szennyvízvizsgálatok alapján. A fertőző kockázatok mellett előzetes vizsgálatok alapján nyomon követhetőek a közösség gyógyszerfogyasztási szokásai, illetve biomarkerek alapján egyes nem fertó'zó' betegségek előfordulási gyakorisága, vagy olyan népegészségügyi szempontból jelentős életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az illegális szerhasználat. KULCSSZAVAK: szennyvíz alapú epidemiológia, SARS-CoV-2, COVID, antibiotikum rezisztencia, közösségi egészség monitoring BEVEZETÉS A szennyvíz alapú epidemiológia viszonylag új módszer a járványtanban. Korábban a szennyvíz közegészségügyi jelentőségét csak a köztisztaság előmozdításában látták. De tekinthetünk a szennyvízre másként is: mint az ellátott lakosság egészségi állapotát jellemző közösségi mintára. Minden olyan anyag vagy kórokozó, ami széklettel vagy vizelettel ürül, vagy fürdés során mosódik a csatornába, kimutatható lehet a szennyvízből, így anonim és nem invazív módon nyerhetünk nagyszámú lakosságot jellemző reprezentatív információt. A szennyvíz alapú epidemiológia első alkalmazásának általában a 2000-es évek elején végzett, illegális szerhasználat nyomon követésére irányuló vizsgálatokat tartják (Daughton 2001). Sok országban végeznek szisztematikus vizsgálatokat szennyvízből poliovírus mentesség igazolására. A negatív eredményekkel támasztják alá, hogy a járványos gyermekbénulás nem cirkulál a közösségben. Ezeket a vizsgálatokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) össze, a Globális Polio Eradikációs Kezdeményezés részeként (Ashgar és mtsai. 2014). Általánosan ismertté a COVID-19 pandémia során vált a szennyvíz alapú epidemiológia. A járvány elmúlt két évében egyre több ország vezetett be szennyvíz vizsgálatokon alapuló surveillance rendszert a járvány nyomon követésére. A vizsgálati helyszíneket és az ezzel foglalkozó kutatócsoportokat rögzítő COVIDPoops19 internetes oldal szerint jelenleg 67 országban folynak rendszeres vizsgálatok (https://www.covid19wbec.org/covidpoops19). Az Európai Unió 2021 márciusában kiadott ajánlása alapján minden tagállamban kialakítanak egy legalább a 150.000 főnél nagyobb agglomerációkat lefedő szennyvíz monitorozó rendszert a
