A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 17. Varga Laura - Ács Tamás - Dr. Buzás Kálmán - Decsi Bence - Dr. Honti Márk - Dr. Knolmár Marcell - Dr. Kozma Zsolt - Strausz Tímea (BME): A LIFE – VÁROSI ESŐ projekt bemutatása: lépések az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó városi csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek irányába
modellezéséhez az EPA SWMM (Storm Water Management Model) legújabb, 5.2. verzióját választottuk. A modell felbontása a víznyelőknek felel meg, azaz a lehető legrészletesebb. A csatorna nyilvántartási adatok részletességét teljesen kihasználjuk, nemcsak a vezetékek, aknák, hanem a víznyelők esetén is. így mintegy 5000 aknát és 3100 víznyelőt tartalmaz a modell. A modellben a felszíni és felszín alatti vízelvezető rendszert is felépítettük (2. ábra). A felszín alatti hálózatot a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) adatbázisát leellenőrizve építettük a modellbe. A felszíni vízelvezetést az utcákon lefolyó vizek jelentik, az utcák keresztszelvényeit a kerületi geodéziai felmérések és a cm pontosságú FCSM-Bp. LIDAR felmérés alapján állapítottuk meg. A felszíni és felszín alatti vízelvezető rendszert összekapcsoltuk a modellben a víznyelő aknáknál. A kapcsolódás kétirányú: az úton lefolyó felszíni víz a víznyelők kapacitásáig be tud folyni a csatornába. Nagyobb terhelés esetén, ha a csatorna nem tudja elnyelni a felszínről érkező vizet, akkor a nem elnyelt rész továbbfolyik a következő víznyelőhöz. Ez a kapcsolat újdonságot jelent a szokásos modellezési gyakorlathoz képest. 2. ábra. Lefolyásmodell felszíni és felszín alatti részei és ezek kapcsolata A modellbe a részvízgyűjtőket is lehető legrészletesebben építettük be. A különböző felszínborítottságú területekre (3. ábra) külön részvízgyűjtőket határoltunk le. A mintegy 5000 épület tetőfelületét az OpenStreetMap adatbázisa alapján határoltuk le és kötöttük be az aknákon keresztül a felszín alatti csatornákba. Az útfelületeket az aknák közötti részvízgyűjtőkre bontottuk és így kötöttük a felszíni vízelvezető rendszerbe, ez is mintegy 5000 részvízgyűjtőt jelentett. A zöld felületekről és az egyéb, burkolt felületekről lefolyó vizeket szintén a felszíni vízelvezetés csomópontjaira terheltük. A talajba szivárgást a Horton-modellel szimuláljuk. A Horton-modell paramétereit a kerület nagyobb összefüggő zöldterületein, összesen mintegy 4045 pontban helyszíni duplagyűrűs szikkasztási próbákkal határozzuk meg. A XII. kerületi rendszerben mintegy 15 kifolyási pontot definiáltunk, melyek nagyrészt az Ördögárokba csatlakozást jelentik, a déli részeken van néhány egyéb vízgyűjtő. A csatornahálózattal lefedett részekre néhány meredekebb, erdősebb, zöld területről érkeznek külső vizek.
