A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 17. Varga Laura - Ács Tamás - Dr. Buzás Kálmán - Decsi Bence - Dr. Honti Márk - Dr. Knolmár Marcell - Dr. Kozma Zsolt - Strausz Tímea (BME): A LIFE – VÁROSI ESŐ projekt bemutatása: lépések az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó városi csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek irányába
A LIFE - VÁROSI ESŐ PROJEKT BEMUTATÁSA: LÉPÉSEK AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK IRÁNYÁBA Varga Laura, Ács Tamás, Dr. Buzás Kálmán, Decsi Bence, Dr. Honti Márk, Dr. Knolmár Marcell, Dr. Kozma Zsolt, Strausz Tímea BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BEVEZETÉS A szélsőséges csapadék- és hőmérsékleti események gyakoriságának növekedése jelentős hatással van a városi környezetre és a csapadékvíz-elvezető rendszerekre. A nagyváros jellegéből adódóan Budapest a legmagasabb kockázatú területek közé tartozik Magyarországon a kedvezőtlen hatások szempontjából. A budai oldalon a nagy terepesések, míg a pesti oldalon (főleg a belvárosi területeken) a nagyfokú beépítettség és a magas burkoltfelületi arány növelik a felszíni lefolyások mértékét és fokozzák a villámárvizek és az elöntések kialakulásának valószínűségét. A csapadékvíz-elvezető rendszerek terhelésének növekedése különösen kritikus a budapesti hálózatra nagymértékben jellemző egyesített rendszereken, ahol egy-egy kiöntés során tisztítatlan szennyvíz is kerül a környezetbe. Ezek mellett a természetes környezethez képest kisebb beszivárgás és párolgás, illetve a zöldfelületekhez képest nagyobb mértékben felmelegedő burkolt felületek következtében kedvezőtlen irányban változik a mikroklíma, a szélsőségesen meleg időszakok gyakoriságának és tartósságának növekedésével kell a városlakóknak szembenéznie. Az éghajlatváltozás következtében e hatások további erősödése várható. Részben a fentiekre való felkészülést és általában a klímaadaptációs lépéseket megalapozó budapesti klímastratégia (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2021) elemei az adaptív csapadékvíz-gazdálkodás megvalósítása, a csapadékvíz (lehetőség szerint) helyben történő visszatartása és hasznosítása, valamint az egyéni vízgazdálkodás támogatása. A célok eléréséhez többek között a városi kék-zöld infrastruktúra (például felszíni elöntési területek, vizes élőhelyek, esőkertek) fejlesztése, illetve a csapadékvíz tározását és hasznosulását1 lehetővé tevő művi elemek (felszín alatti tározók, szikkasztó cellák stb.) létesítése szükséges. A 2021-ben indult, részben Európai Uniós forrásból megvalósuló LIFE - Városi Eső projekt (LIFE in RUNOFF, LIFE20 CCA/HU/001774, varosieso.hu) Budapest klímastratégiájában kitűzött célokkal összhangban a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását támogatja. A projekt fő célkitűzései közé tartoznak- az éghajlatváltozásnak leginkább kitett hatásviselők meghatározása éghajlati előrejelzésekkel és lefolyásmodellezéssel támogatott sérülékenység vizsgálatokkal;- a város léptékű csapadékvíz-gazdálkodás elősegítése a csapadékvíz visszatartására leginkább alkalmas területek lehatárolásával és a leghatékonyabb csapadékvízgazdálkodási módszerek meghatározásával;- lokális, demonstrációs célú vízvisszatartási és vízhasznosítási megoldások tervezése és megvalósítása; 1 A csapadékvíz-hasznosítás (elsősorban az ivóvíz minőséget nem igénylő célokra, mint például WC öblítés, takarítás, mosás, öntözés) és -hasznosulás (a talaj vízháztartásának javítása és a talajvíz utánpótlása szikkasztással) két külön fogalom, de a dolgozatban a kettőt együttesen hasznosításnak nevezzük.
