A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken
Az időbeli lefolyások azt mutatják, hogy az első 4 perc után már lezajlanak az érdemi változások, némi rátartással 8 perc hosszúságú kavitációs kezelés elégségesnek látszik. Az átforgatások száma 8 perc után: 8 perc / 0,25 perc = 32. Keverék előállításakor teli tartállyal dolgozunk, V=1450 liter. A berendezés szállítómagassága ekkor H ~ 2,5 m, a térfogatáram, Q ~ 1500 liter/perc. A mennyiség egyszeri átforgatásához így ~1 perc szükséges. A roncsolási és keverési folyamat biztos bekövetkeztéhez 32 átforgatás kell, amely ~ 32 perc keverési időtartamot jelent. A kavitáció a mikrobák sejtjeit is roncsolja, azaz fertőtlenít. Példaként tekintsük a telepszám változását a kevert iszapon. A roncsolóhatás következtében egy nagyságrend telepszám csökkenést mértünk (lásd 5. ábrát). Kevert iszap 5 5. ábra. A kavitációs kezelés fertőtlenítő hatása Az iszapból adalékanyag hozzáadásával előállított terméknek nemcsak stabilnak, hanem mikrobiológiailag megfelelőnek, a patogénektől mentesnek kell lennie. A kavitációs kezelés a sejtek elpusztításával segít ebben, a mikrobapusztító hatás azonban csak mérsékelt, ezért további mikrobamentesítésre is szükség lehet. A kavitron berendezésről lekerülő mix nedvességtartalma még magas. Víztelenítés után az előálló termék stabil, a termőföldekre előírt feltételek mellett kihelyezhető. 3.2 Az eleveniszapos reaktor hatékonyságának növelése A vízben lévő szennyezés eltávolítása, azaz a szubsztrát molekulák lebontása a Pe-számtól fordított arányban függ (Tolnai, 2015). 3.2.1 A recirkuláció szerepe Az eleveniszapos medence esetében - elsősorban a konvektív sebesség erősen változó jellege miatt - a Pe-szám egzakt kiszámítása nehézkes. A Pe-szám változásának mértéke azonban jól követhető. Ehhez induljunk ki a 6. ábrán vázolt egyszerűsített sémából.