A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken
A KAVITRON SZEREPE A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEKEN Tolnai Béla BioModel Bt. KIVONAT A szennyvíztisztítás és az iszapkezelés bizonyos olvasatban fizikai, felület-fizikai elvekre vezethető vissza. Felület kell a baktériumok letelepedéséhez, ahogy az iszap adszorpciós megkötésénél is a felület nagysága számít. A kavitron olyan áramlástechnikai gép, amely a felület létrehozásában, illetve a felületek találkoztatásánál játszik szerepet. A szennyvíznek, szennyvíziszapnak a kavitációs zónán történő' többszöri áthaladásával tápanyag lebontási hatékonyságjavulás érhető' el. A kavitron szennyvíztelepi alkalmazása új lehetőségekre világít rá. KULCSSZAVAK: kavitron, iszapstabilizálás, biogázkihozatal, hatékonyságjavítás 1 BEVEZETES A kavitron története az 1960-as, 1970-s évekig nyúlik vissza. Még az 1970-es években Tatabányán Vadász József vegyészmérnök kertjében növények termesztésével kísérletezett. A szivattyúja kavitált és a vízzel öntözött növények egészségesebbek voltak, mint a kontroli-parcella növényei. Megkereste fivéremet, Fáy Csabát, aki nekem átpasszolta a munkát: tervezzünk egy erősen kavitáló gépet mezőgazdasági célra. Én el is készítettem a terveit. Álló vízbe nagy sebességgel forgó rudak nyúltak bele, és álló lapok akadályozták, hogy a víz forogjon. Egy tatabányai cég vállalkozott a gyártásra. Ekkor azonban a munka hirtelen leállt. Kiderült, hogy Vadász József korábban tartott egy szakmai előadást a kavitáció hatásáról, és az élelmes tatabányaiak - Vadász Józsefet kihagyva - azonnal szabadalmaztatták az ötletet, nem csupán mezőgazdasági, hanem egyéb, például csírátlanítási, kémiai és bármilyen más célra. Az általam tervezett gép tudtommal sohasem került legyártásra. Az élelmes tatabányaiak terveztek valamit, amit kavitronnak neveztek el, és ezt próbálták eladni különféle célokra. Ezt én már nem követtem.1 A Lignimix eljárást tulajdonképpen az az alapkutatás alapozta meg, amit Barna János még az 1960-as évek elején folytatott le a Bányászati Kutató Intézetben, amikor is vizesközegben erőteljes ütközéses nyíró hatásnak tett ki barnaszénport, és ezáltal sikerült homogén szuszpenziót képeznie. Az eljárást szénpeptizálásnak nevezte el. Miután kiderült, hogy ez a módszer széndúsításhoz nem használható, az eljárást szellemi termékkénti értékesítésre felajánlották a NOVEX Találmányfejlesztő és Értékesítő Külkereskedelmi Rt-nek, ahol témafelelősként kerültem a témával kapcsolatba még 1974-ben (működő referencia hiányában a találmánykénti külföldi értékesítés próbálkozásai nem hoztak sikert). Az iparilag is hatékony aprítást és homogenizálást igazából a Kavitron nedvesőrlő berendezés megjelenése tette lehetővé: ezt Nemes Sándor, a Tatabányai Szénbányák központi műhelyüzemének főmérnöke szerkesztette meg és kivitelezte, elsősorban műtrágya bekeveréséhez, majd megszervezte a sorozatgyártást is, az ott licencben gyártott Warman bányaszivattyúkra adapterként történt alkalmazással. Időközben az eljárás megkapta a magyar szabadalmat és megtörtént a PCT (Patent Cooperation Treaty) szerinti európai szabadalmi bejelentés is: ott jelenleg „patent pending" fázisban van az eljárás2 (Stadler, 2013). A Tatabányai Szénbányák felszámolásával a Weir Minerals Limited, UK (előző neve Warman International Limited) visszavette a Warman gyártási licencet 1993-ban. Ezért a kavitron berendezést egyedi gyártásban a Weir Minerals Limited, UK lehet megrendelni. A magyar ötlet a Warman kopásálló zagyszivattyúba lett beintegrálva, ahol a szivattyú áramlástechnikai kialakítása és a kopásálló anyagminőség segítségével képes ellenállni a kavitációs hatásoknak. 3 1.1 A kavitron gépegység Áramlástechnikai gépek osztályozását szokás az alkalmazási területek alapján megtenni. 1 Dr. Fáy Árpád visszaemlékezése 2 Stadler János kavitron eredetkutatása 3 Puskás Ferenc (WEIR Minerals) kiegészítése
