A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 2. Béres Richárd (független műszaki tanácsadó): Víziközmű-hálózati eseménymenedzsment adatvezérelt megközelítéssel
magas lesz, ami magas adatminőségi mutatószámot eredményez. Minél jobb az adatminőség, annál jobb lesz a víziközmű azon képessége, hogy megbízhatóan ismerje fel a szivárgásokat. Az adatminőségi mutatószám csak akkor lehet magas, ha az adatelérhetőségi mutató is kedvező. A tapasztalatok szerint a hálózatfigyelés minősége akkor jó, ha az adatminőségi mutató legalább 60%-ot, az adatelérhetőségi mutató pedig legalább 70%-ot ér el. Az alacsonyabb értékek arra utalnak, hogy vannak vakfoltok a hálózaton, melyeknek korlátozott a láthatósága, így az ott kialakuló szivárgások is nehezebben észlelhetők. A 4. ábrán a vizsgált víziközművekre jellemző értékek láthatók. utility 1 utility 2 utility 3 utility 4 utility 5 utility 6 utility 7 utility 8 utility 9 utility 10 utility 11 utility 12 utility 13 utility 14 utility 15 Adatminőség Adatelérhetőség 4. ábra. Adatminőségi és elérhetőségi mutatószámok a vizsgált 15 víziközmű-szolgáltatónál Adatminőségi trend Előfordulhat, hogy a KEM-rendszer bevezetésekor a víziközmű adatminőségi mutatószáma még nem a legjobb. Az idő múlásával azonban a rendszer által számított teljesítménymutatók rálátást engednek a problémás területekre, így fokozatosan javítható a mutatószám. Az 5. ábrán egy-egy víziközmű-szolgáltató adatminőségi mutatószámainak alakulása látható, összevetve az összes vizsgált szolgáltató átlagos mutatójával. A legtöbb esetben jelentős javulás történik a KEM-rendszer alkalmazásának első évében, majd ezt követően a javulás mértékét leíró görbe ellaposodik, de a javulás tovább folytatódik. Reagálási idő normál szivárgások esetén A 6. ábrán az átlagos reagálási idő látható az esemény észlelésétől a kijavításon keresztül a rendszerben való lezárásáig. Minél gyorsabb a reagálás, annál kisebb lesz a vízveszteség. A legtöbb víziközmű-szolgáltató jelentősen gyorsította a reagálás idejét az elmúlt három évben. Ez azt tükrözi, hogy egyre átfogóbban alkalmazták a KEM-rendszer által nyújtott módszertant és folyamatokat, így javult az egyes részlegek közötti kommunikáció; a korábban elkülönült adattárakkal dolgozó részlegek integrálták a tevékenységüket, így jobban ráláttak a hálózat aktuális állapotára, és a döntéseket gyorsabban meg lehetett hozni. A tapasztalatok alapján ésszerű cél lehet az 1 hétnél rövidebb reagálási idő elérése a normál szivárgások esetében.
