A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 5. Czirok István - Püspök Ákos (DDVIZIG): A Dráva folyó kis vizeinek, illetve hajózhatóságának változása az elmúlt 20 évben
2. A DRÁVA VÍZJÁRÁSA A Dráva vízjárása a vízgyűjtő kedvező adottságai következtében kiegyenlített. A kisvizek aránya középvízhez 1:2,6, a középvíz aránya a nagyvizekhez 1:3,7-1:5. A Dráva Őrtilos feletti szakaszán 22 db erőmű található a hozzájuk tartozó tározóval, így Horvátországban 3 db, Szlovéniában 8 db és Ausztriában 11 db épült, melyek a Dráva vízjárására kihatással vannak. Az elmúlt évtizedek vízállás és vízhozam adatait elemezve a vízállások csökkenése mellett a vízhozamok trendjében nem mutatható ki változás. Ami arra enged következtetni, hogy a Dráva vízgyűjtőjén globális változások nem történtek. A tározók szerepe mindemellett mégis kihatással van a folyó vízjárására, ezen belül is a legalsó, dubravai vízerőmű üzemrendjét érdemes részletesebben elemezni. A vízerőművek által betárolt vízmennyiségnek a szerepe, hogy kiszámíthatóbbá tegyék az erőmű üzemét, azaz, amikor szükség van az energiára, akkor álljon rendelkezésre az a vízmennyiség, amiből ezt elő lehet állítani. Röviden, a tározó képes tárolni az energiát. Leszögezhetjük, hogy ezeknek a tározóknak csak igen csekély a szerepük az igazán jelentős árvizek csökkentésében. Közvetlenül a legalsó, dubravai erőműnek van kimutatható más hatása a területre. Azon túl, hogy az érkező hordalék a tározó térben leülepszik, a csúcsrajáratása miatt Barcsig érezhető és kimutatható a napi cikluson belüli, és ebből a szempontból igen intenzív vízszintingadozás, melynek mértéke átlagosan Őrtilos térségében 80-140 cm, Barcsnál 40-60 cm. Annak ellenére, hogy erre vonatkozóan számszerű mérések nem történtek megállapíthatjuk, hogy káros hatása van a napi vízjárásra a lokális kiegyenlítetlenség, ami a parti és meder eróziós folyamatokat intenzívebbé teszi, továbbá a Dráva menti életközösségek (flóra és fauna) életterét is befolyásolja. Jelen pillanatban az erőmű által okozott, és a természetes vízjárást megközelítő üzemrend kialakítására, és ezen keresztül a napi ciklikus vízszint ingadozás mérséklésére kicsi az esély, azonban kívánatos volna. A Dubravai vízerőmű Horvátország területén a legalsó vízerőmű, amelyet a Dráva 254,0 fkm szelvényében. 1989-ben helyeztek üzembe. Kiépítési vízhozama 500 m3/s, esése 17,5 m, duzzasztási szint 149,6 mAf. Az alábbi grafikon jól szemlélteti a legalsó, dubravai erőmű üzemmódjából adódó napi ciklikus vízszintváltozások mértékét. Hatása az őrtilosi szelvényben a legnagyobb, mely a barcsi, illetve a drávaszabolcsi szelvényig fokozatosan csökken, ez utóbbiban hatása már nem érzékelhető. 2. ábra. Napi ciklikus vízszintváltozások a Dráva 3 szelvényében
