A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 19. Murányi Gábor - Koncsos László (BME): tározási alkalmasságok az Alföldön. Vízátvezetés, vízvisszatartás, vízpótlás
- A tározóterület határvonala igazodjon a meglévő infrastruktúrához, lakott területek határvonalához és a magaspartokhoz.- Amennyiben a tározóterületen belül település vagy nagyobb létesítmény található, és nem zárható ki a tározó területéből, annak védelméről körtöltéssel kell gondoskodni.- Valamely folyó közeli átmeneti tározási területről gravitációs úton tölthető legyen a távoli tározó.- Lehetőség szerint a víz kivezetéshez meglévő csatornák, mély vonulatok, vápák alkalmazhatók legyenek. Utóbbi két szabály a gazdaságos kialakítást és üzemeltetést teszi lehetővé. A fenti módszertannal meghatározott lehetséges tározási területek vizsgálandók alkalmasságuk szempontjából is. Itt nem csak a domborzati viszonyok és az elhelyezkedés értékelendő. Fontos szempont, hogy jelenleg milyen területhasználat zajlik a kijelölt tározótérben. Ehhez az ökoszisztéma alaptérkép ad segítséget [Agrárminisztérium 2019). A tározórendszer komplex hasznosítási célú. Azaz nem csak az árvízszintek csökkentését célozza működésük, hanem MAR eszközként is funkcionálnak, továbbá a vizes élőhelyek rehabilitációját, a biodiverzitás növelését is célozzák. Lehetőséget kell biztosítaniuk belvíz tározására is. Ennek lehetőségét a kutatás egy későbbi fázisa vizsgálja majd. Vagyis a tározásra alkalmas területen szükséges lesz a tájhasználat váltás. Célszerű olyan területek előnyben részesítése, melyek ökológiai szempontból degradált állapotban vannak és jelenlegi tájhasználatuk nem optimális. Ennek szűrésében az AGROTOPO tematikus térképei segítenek, úgy, mint a genetikai talajtípus, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai és a talajértékszám. A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének százalékában (MTA TAKI 1991). Magyarország genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszere 31 talajtípust tüntet fel. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságai (szabadföldi vízkapacitás, holtvíztartalom, hasznosítható vízkészlet, víznyelés sebessége, hidraulikus vezetőképesség) alapján 9 kategóriát tartalmaz a vonatkozó tematikus térkép. Az 1-5. kategóriák esetében elsősorban a talaj fizikai féleségétől függ a talaj vízháztartása. A 6. és 7. kategóriákban a gyenge víznyelés okoz kedvezőtlen, szélsőséges vízháztartást. A 8. kategóriába láptalajok tartoznak. A 9. kategóriában pedig a sekély termőréteg vastagsága a meghatározó. A térképlapok együttes alkalmazása részletes információt nyújt az agroökológiai potenciálról (Várallyay 2003). EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK Lehetséges távoli tározók Szem előtt tartva a meghatározott szabályokat, mindösszesen 54 db potenciális tározóterület került kijelölésre. Elhelyezkedésüket tekintve többnyire a Közép-Tisza és Alsó-Tisza mentén találhatók. A Felső-Tisza szakaszon kevesebb a potenciális mélyártéri tározási kapacitás is, ezért itt jelenleg elhanyagolhatónak tekintő az átvezetési lehetőség. Ez első sorban a kedvezőtlenebb domborzati viszonyoknak és a felső szakasz jellegből adódó rövidebb levonulási időnek köszönhető. A tározókat a 3. ábra szemlélteti.
