A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 19. Murányi Gábor - Koncsos László (BME): tározási alkalmasságok az Alföldön. Vízátvezetés, vízvisszatartás, vízpótlás
MÓDSZERTAN A módszertan arra irányult, hogy azok a területi kompromisszumok megalapozásra kerüljenek, melyek sokféle szempontból értelmezendők. A vizsgált területek különböző módokon válhatnak alkalmatlanná arra, hogy azt víz tározási célra igénybe vehessünk. Olyan módszertant alkalmaztunk mely számos irányból megvilágítja a terület jellegzetességeit. A kutatás során több területet tártunk fel, mint amennyi a jelenlegi területhasználat és az érintettek szempontjából még elviselhető mértékű lenne, de ezzel bővebb kínálatból határozható meg az optimális rendszer. A Tiszától távol eső lehetséges tározási területek kutatásához a következő adatok álltak rendelkezésre:- 25x25 méteres rácsfelbontású digitális domborzati modell (a továbbiakban: DEM), Google Térkép (Google 2022), OpenStreetMap (OSMF 2022).- Történelmi térképek adatbázisa (Timár et al. 2006, Molnár et al. 2014).- Ökoszisztéma alaptérkép (NÖSZTÉP) (Agrárminisztérium 2019).- AGROTOPO adatbázis (MTA TAKI1991). A térképezéshez a HEC-RAS Mapper térinformatikai modul és QGIS térinformatikai szoftver került felhasználásra. Az Alföld mikrodomborzatát a folyószabályozások előtti vízjárások alakították. Ennek nyomai a műholdképeken még ma is felfedezhetőek. Az 1. ábrán példaként látható Túrkeve településtől kb. 4 km-re, nyugatra egy egykori folyómeder. Megfigyelhető a meanderező jelleg is, illetve az, hogy napjainkban már csak szántóföldek találhatóak itt. A rejtőzködő domborzat feltérképezéséhez megfelelő adatvizualizációra van szükség. A domborzati modell jól megválasztott színezése mellett markánsan kirajzolódnak a terepformák. Az Alföld esetében ehhez nagyjából 2 méteres szintkülönbséget kell egyidejűleg megjeleníteni. Meghatározásra kerültek a magassági lépcsők, melyek megfelelő finomsággal leírják a tározók domborzati viszonyait. Ennek megfelelően a 2 méteres szintkülönbségen belül célszerű további 9 vagy 11 vagy 21 kategória létrehozása, az egyes kategóriák között azonos differencia felvételével és diszkrét megjelenítésével, amelyek rendre 25, 20 és 10 cm-es magassági lépcsőket jelentenek a kategóriaszám függvényében. A folytonos színátmenet lassíthatja az elemzést. Az Alföld területén méterenként változtatva a 2 méteres szint kirajzolást, 115 - 76 m Balti alapszint feletti (a továbbiakban: m B.f.) szintek között történt vizuális elemzés. A lehetséges területek kijelölése során Magyarország Első Katonai Felmérésének (1782-1785) és a Második Katonai Felmérésének (1819-1869) térképszelvényein azonosításra kerültek a korábban vízjárta területek is. A DEM alapján feltárt lehetséges mély vonulatok jó egyezést mutattak a felmérések térképein szereplő „vizes foltokkal". A lehetséges tározási területek ezért történelmi tájnév jelölést is kaptak az azonosító sorszám mellé. Például a Kunmadaras melletti lehetséges tározási terület látható a 2. ábrán. A mederben kirajzolódik a Varjas-sziget is. Ismerve a korábban kijelölt mélyártéri tározási területek elhelyezkedését, a vizsgálat során láthatóvá válik, hogy bizonyos szintek mellett a víz gravitációs átvezetése lehetséges a távoli tározók felé. A lehetséges távoli tározók kijelölése a RAS Mapper modulban történt. A kijelölt terület a telekhatárokhoz, meglévő infrastruktúrához és a domborzati viszonyokhoz igazított határvonal. A megengedhető mélységnél kialakuló felszíni vízborítás változó, de mindig kisebb, mint az adott tározóterület. A kijelölt területek domborzata alapján meghatározásra kerültek a tározók morfológiai jelleggörbéi.
