A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 19. Murányi Gábor - Koncsos László (BME): tározási alkalmasságok az Alföldön. Vízátvezetés, vízvisszatartás, vízpótlás

rozók üzemeltetési gyakorlata azonban nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Jellemzően csak árvízcsúcs csökkentést célzó üzem történt (Koncsos 2006, 2011, Koncsos és Balogh 2007). Jelenleg zajlik Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének második felülvizsgálata (a továbbiakban: VGT3). Ennek a vitaanyagában már megjelenik az mentett oldali árterek vízellátottságának javítása, egyes részeinek időszakosan történő „szelíd" elárasztása. Ehhez kapcsolódik az Árvízi Kockázatkezelési Terv (a továbbiakban: ÁKK) 5. intézkedése, mely az árhullám csökkentését oldaltározóba vagy szükségtározóba történő kivezetéssel oldja meg (OVF 2016, 2021).

A kutatás korábbi szakaszában HEC-RAS hidrodinamikai modellező szoftver alkalmazásával megtörtént a Tisza-völgyben a mélyártéri tározási lehetőségek vizsgálata. Egy Csongrádhoz közeli mintaterületen a különböző tározó üzemrendek és azok optimális működéséhez szükséges közelítő műtárgyméretek kerületek meghatározásra. A numerikus modellen végzett kísérlet bizonyította, hogy a „szelíd elárasztás" működőképes alternatívája lehet az árvízcsúcs csökkentésre összpontosító üzemrendnek (Murányi 2019, Murányi és Koncsos 2022). A mintaterület elemzését követően az összes Tisza-menti potenciális mélyártéri tározóterület feltárásra került, mely teljesítette a meghatározott szabályokat. Ezek a következőként foglalhatók össze:- A normál üzemi vízszint esetén az elöntés átlagos mélysége 1,5-2 méter legyen.- Ennél az átlagos mélységnél a tározókapacitás haladja meg a 20 millió m3-t.- A tározóterület határvonala igazodjon a meglévő infrastruktúrához, lakott területek határvonalához és magaspartokhoz.- Amennyiben a tározóterületen belül település vagy nagyobb létesítmény található, annak védelméről körtöltéssel kell gondoskodni.

Ezen szabályok szerint 36 db mélyártéri terület került kijelölésre. A területek közé számítanak a meglévő VTT tározók is. így összesen 2,36 km3 elvi tározókapacitás áll rendelkezésre a Tisza mentén (Murányi és Koncsos várhatóan 2022).

Fentiek így megfeleltethetők a VGT3 és ÁKK egyes célkitűzésinek is.

Ugyanakkor, nem elegendő pusztán az árvíz kockázatának csökkentését és a mélyártéri területeken történő belvíz- és aszálykockázat csökkentést vizsgálni. Átfogó, az integrált vízgazdálkodás szemléletéhez igazodó megoldásra van szükség. Különös tekintettel a talajvízszintek trendszerű csökkenésének jelenségére is (Pinke és mtsai. 2020). A vízkészlet megőrzésére, gyarapítására a legjobb tározási megoldás a célzott felszín alatti vízpótlás (Managed Aquifer Recharge, a továbbiakban: MAR). A mélyártéri területeken az árvízből származó víztöbblet árasztással történő MAR alkalmazására van lehetőség. Ennek előnye például a szárazságra való felkészülés a víztartó és az ökoszisztéma helyreállításának szempontjából (Szabó et al. 2020, Alam és Pavelic 2020, Pavelic et al. 2021). Ennek hatása várhatóan a mélyártéri területek körzetére koncentrálódik, ezért szükséges távolabbi területeken is vízpótlást végezni. Ennek kulcsa a vízátvezetés. Feltételezve, hogy kellő volumenben vagyunk képesek vizet kivezetni áradások idején, megfelelő vízszint biztosítható a mélyártereken, hogy gravitációs úton a víz átvezetésre kerüljön. Kérdéses, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő terület a víztöbblet fogadására. Amennyiben igen, beszivárogtató tavak és medencék létesítendők. Ezek a leggyakrabban alkalmazott MAR módszerek közé tartoznak. A víztartóba való beszivárgás növelhető árkok, gátak, üregek kiképzésével (Szabó et al. 2020). Azt természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a MAR-nak milyen hatásai lesznek a felszín alatti víz minőségi állapotára. A menynyiségi probléma megoldásával minőségi problémát generálhatunk. Ennek mérséklésére - akárcsak a mélyártéri tározóterületek esetén - tájhasználat váltást kell eszközölni.