A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 13. Dr. Kozák Péter - Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna - Tóth Péter (NKE - ATIVIZIG): Belvíz – Volt, van, lesz? Rövid helyzetjelentés, közép- és hosszútávú kilátások az Alsó-Tiszai vízgyűjtőkön

f_ _ _ _ • • _ _ _ f BELVÍZ - VOLT, VAN, LESZ? RÖVID HELYZETJELENTES, KÖZÉP- És hosszútávú kilátások az alsó-tiszai vízgyűjtőkön Dr. Kozák Péter Ph.D.1, Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna2, Tóth Péter3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudomány Kar, egyetemi docens 2Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrendezés és Öntözési Osztály - osztályvezető 3Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrendezés és Öntözési Osztály KIVONAT A síkvidéki vízgyűjtők egyik legmeghatározóbb természeti jelensége a belvíz. A közelmúlt aszályos időjárása nem helyzet az érdeklődés középpontjába a jelenség területi előfordulása és annak prognosztizálható hatásai. Jelen dolgozat keretében áttekintésre kerülnek az Alsó-Tisza közvetlen vízgyűjtőjének belvízképződés szempontjából releváns természeti és antropogén adottságai, figyelembe véve azokban várható rövid és középtávú változáso­kat. Az áttekintés alapján javaslatok kerülnek kidolgozásra a belvíz jövőbeni kialakulásával kapcsolatos felada­tokra vonatkozóan kiemelten a területhasználattal kapcsolatos konfliktusok kezelésére. KULCSSZAVAK: belvíz, antropogén tényezők, klíma változás, felszíni lefolyás 1. Bevezetés A belvíz megjelenése az Alsó-Tisza vízgyűjtőjének természeti adottságival kapcsolatos. A ki­csiny terepesések következtében a felszíni összegyülekezési folyamatok a talaj felszíne helyett a talajba történő beszivárgás által megy végbe. Ezáltal a felszínen összegyülekezett vízmeny­­nyiség rendkívül lassan jut el a befogadókhoz, így felszíni/belvízi elöntések alakulnak ki. Az Alsó-Tisza völgy vízgyűjtőjének további sajátosságai azon felszín alatti áramlási sajátossá­gok, melyek eredményeként a terepen kialakuló elöntések keletkeznek. A kialakuló elöntések jellemzően hosszú időre kiterjedően borítják be elöntésekkel a területet. A területen tapasz­talat belvízi elöntéseket a 1. ábra szemlélteti. Belvízi elöntések maximális nagysága 1956-2021 120 000 v 100 000-C 80 000 (U « 60 000 40 000 +■* C 20 000 I960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 00 00 <T> T—1 1992 1996 2000 2004 2008 2012 Év 1 1 1 ... . . lL ■ XiJ 1. ábra. A belvízi elöntések maximális nagysága (Forrás: Kozák P. 2022.) A területi belvizek kialakulása alapvetően két időszakhoz köthetőek. A telet megelőző hosz­­szabb felhalmozódási időszakokat követő tavaszi csapadékos időjárás következtében a tavaszi hónapok tekinthetők belvizesnek, illetve a nyári nagycsapadékok következtében a kora nyári

Next

/
Oldalképek
Tartalom