A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 10. Horváth Emil (KDTVIZIG): A vízszabályozások tanúi

gyökerük révén, ami „...a tápanyag- és vízfelvételen keresztül a fák fiziológiai állapotát, fejlődési/növekedési tulajdonságait is alapvetően meghatározza (Führer et al. (2011)" könnyen hozzáférhettek a felső talajrétegben tárolt vízhez, illetve, száraz időjárású években, a felszínközeli talajvízhez15. A fatest növekedésében fontos szerepe van a talaj felső szintjét sűrűn behálózó, horizontálisan és vertikálisan növő gyökérzetnek: kocsányos tölgy esetén a lefelé törekvő, kizárólag a törzs alatt kifejlődő vastag gyökereknek és a vízfelvétel szempontjából fontos finom gyökérzetnek. A kutatások szerint (Führer et al. (2011), (Csiha- Keseru (2014) a kocsányos tölgy gyökérzetének struktúrája, jellemzően hasonló, függetlenül a termőhelytől, a környezeti hatásoktól16.

2. kép. A bogyiszlói kasztói őstölgyes elszórtan álló kocsányos tölgyei. Kirajzolódik a csekély szintkülönbségű, feltöltődött ősmeder nyomvonala, amelynek peremén és szigetein állnak a

fák (részlet). (A szerző felvétele)

A vízellátásnak ez a kiegyenlítő hatása meg is jelenik a bogyiszlói fák vastag évgyűrűiben (1. táblázat). Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a talajvíz fontos tényező volt és mára különösen azzá vált a flóra fenntartásában.

15 Ez az állapot jellemezte, az ökológiai adottságaikban mára jelentősen megváltozott: Duna-Tisza közi homokhátat, a hajdúsági, nyírségi homoki területeket (Csiha-Keseru (2014).

16 A felső 100 cm-es talajrétegben van az összes gyökértömeg több mint 90%-a. A fiziológiai szempontból fontos aktív finomgyökérzet (0<2 mm) mennyisége az alsó szinten (130-150 cm) a felső rétegben lévőkhöz képest nagyobb. Ez a finomgyökér-hálózat összességében óriási vízfelvevő felületet jelent. Az egyes talajszintek begyökerezettségének mértéke jelentősen eltérhet egymástól, tekintettel a talajalkotó kőzetek fizikai és kémiai tulajdonságaira. Például homok/kavics rétegben nem ágaznak el a gyökerek, hanem a legrövidebb úton áthatolnak rajtuk, keresve a „jó" talajt és a vizet.

12