A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében

tek. A mértékadó árvízszintek (MÁSZ) újraszámításának eredményeként, az elöntések nagyobb területre terjednek ki, ezért szélesebb körű, árvíz védekezési feladatokat tesznek szükségessé. Az új mértékadó dunai árvíz esetén elöntéssel fenyegetett részben vagy egészben 213 db külterületi, illetve 109 db belterületi ingatlant veszélyeztet a település közigazgatási területén. Süttő település vízkárelhárítási veszélyeztetettségét az 1. sz. térkép mutatja be. A térkép egyben bemutatja a dolgozatban előirányzott műszaki beavatkozások térképi megjelenítését is.

Süttő belterületének helyi vízkár veszélyeztetettségét, az alábbi kisvízfolyások határozzák meg: a Bikol-patak, a Bikol-patakba torkolló Diósvölgyi vízfolyás, valamint a Haraszti árok. A Bikol-patak medre, a település nyugati határszélén, természetes mély völgyében húzódik, és a Duna 1742+971 fkm szelvényénél torkollik a folyóba. A patak, amely időszakos vízfolyás, a község mögöttes dombvidéki területeiről és a belterületről gyűjti össze a csapadékvizeket. A vízfolyás, a Gerecse hegységben Vértestolnától Északra, a Gorba-tető déli lankái alatt ered, kb. 350 m tengerszint feletti magasságon. A patak az eredetét követően, Tardosbányán és Bikolpusztán folyik keresztül, majd Süttőn éri el a Dunát. Tardostól a 1127. számú út mellett kanyarog, többször keresztezve azt. Felső szakaszon hegyvidéki jellegű. Süttő belterületén a 10. útig dombvidéki jellegű, innen a befogadóig síkvidéki. A patak Tatabánya és Vértestolna között, a vízgyűjtő nagyobb része erdőterület.

A dolgozat témája a Bikol-patak fejlesztési lehetőségeire koncentrál, így szükséges a vízfolyás hidrológiai és hidraulikai vizsgálata. A mértékadó vízhozamok meghatározását három módszerrel végeztem el: az OVF által 2001-ben készített Árvízszámítási segédlete, Csermák-módszerrel, illetve a Kollár segédlettel történt becslés alapján. A Bikol-patak esetében vízrajzi állomások által mért mérési adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor a 2013-ban készített Süttő települési vízkár elhárítási tervben NQi% = 30 m3/s-os torkolati vízhozam szerepel, mely az OVF által 2001-ben készített Árvízszámítási segédlete alapján került meghatározásra.

A Bikol-patak hidrológiai vizsgálatánál az alábbi módszerekkel határoztam meg a mértékadó vízhozamokat:

Mértékadó árvízhozam meghatározása az OVF által 2001-ben készített Árvízszámítási segédlete alapján:

NQ1%=23,18 m3/s NQ3%=16,36 m3/s NQ10%= 10,91 m3/s NQ20%= 8,18 m3/s

Mértékadó árvízhozam meghatározása Csermák-módszerrel:

NQ1%=26,85 m3/s NQ3%=18,85 m3/s NQ10%= 13,19 m3/s NQ20%= 10,18 m3/s

Mértékadó árvízhozam becslése a Kollár segédlet:

NQ1%=30,38 m3/s NQ3%=23,78 m3/s NQ10%= 15,34 m3/s NQ20%= 11,97 m3/s