A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései

6. ábra. A hidrológiai téli és nyári félévek csapadékmennyiségek átlaga

Ez azt jelenti, hogy a források hozamában már nem várható további lényeges emelkedés, csak olyan mértékben, ahogyan azt a beszivárgás mennyisége a jövőben befolyásolni fogja. Egyes területeken (pl. Tata) igen nagy az eltérés az archív, a különböző szerzők által publikált „természetes" hozamok és a 2019 évi felmérés során mért hozamok között. A források archív és jelenlegi hozamainak összehasonlítása azonban nem alkalmas arra, hogy ez alapján további hozamnövekedés prognosztizálható lenne. Az 1950-es, vagy azt megelőző évek állapotára jellemző forrás vízhozamokat nem tudni milyen módszerrel mérték, ráadásul más hidrometeorológia időszakban történtek a mérések. A Hévizi-tó-forrás esetében pl. kiderült, hogy az 1983 előtti adatok megbízhatatlanok, tehát nem tudjuk pontosan mennyi volt a természetes vízhozam (5. ábra). A Budai-hegységben számos kisebb hideg forrás a beépítettség következtében tűnt el, a budai melegvizű források hozamának rendszeres mérése pedig mind a mai napig nem megoldott, összes mennyiségüket csak becsülni tudjuk ma is.