A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Insula Magna – komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program bemutatása
megkezdődött. A jövőbeli beavatkozások hatásértékelése a felszíni modell eredményeken alapulva, az eredmények rendelkezésre állásával párhuzamosan, folyamatosan fog történni. A futtatási eredmények fogják megmutatni a felszín alatti vízkészlet érintettségét, melynek alapján lehet javaslatot tenni az esetleges módosításokra és kiegészítésekre. Az elvégzett modellezési feladatok után lehet értékelni, hogy a rendszer kiépítése vagy hosszútávú sikeres üzemeltetése érdekében, milyen további jövőbeli vizsgálatok szükségesek. Ökológiai értékelés Ökológiai modellvizsgálat, hatásbecslés készítése keretében a feladat a Szigetköz hullámterében található természetes és erdészeti tevékenységgel fenntartott szárazföldi növényvilág változásának meghatározására kidolgozott vegetációs modell segítségével a tervezett vízügyi beavatkozások modellezése; továbbá a jövőbeni változások irányának leírása és összehasonlítása a jelenlegi állapot fenntartása melletti változások irányával. A modellezésnek 50 éves időléptékkel kell számolnia, mely figyelembe veszi a hullámtérben folyó erdészeti tevékenységet, a talajvízszint változások hatását a vegetációra, a klíma változásának esetleges hatásait és az élőhelytípusok spontán kifejlődését és terjedését, illetve további szükséges elemeket. Alapvetően két szcenárió modellezésére kerül sor: 1. Jelenlegi helyzet, nincs további vízügyi műszaki beavatkozás, 2. A főmeder és a mellékágrendszer összekötése vízügyi műtárgyak beépítésével a főmeder és a mellékágendszer több pontján. Ezen felül további változatok is értékelésre kerülhetnek. „SKV" és „EVD" A környezeti hatások vizsgálata egy ilyen nagyléptékű és komplex célokat kitűző vízgazdálkodási fejlesztés esetén többlépcsős. Első körben a tervezett vízgazdálkodási rendszer egészét áttekintő, átfogó ún. (stratégiai) környezeti vizsgálat szükséges, majd az egyes megvalósítandó műszaki beavatkozásokat kisebb léptékben, a konkrét környezeti, természeti hatásokat feltáró ún. környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Első lépésben egy a műszaki lehetőségeket környezeti szempontból is értékelő átfogó vizsgálat elvégzése szükséges. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) készítésének alapja a 2001/42/EC irányelve (Directive on the Assessment of the Effects of certain Plans and Programmes on the Environment), és az ennek alapján elfogadott a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet. A tervezési dokumentum és a környezeti vizsgálat elfogadása után kerülhet sor a műszaki beavatkozások megtervezésére. Ezek között lehetnek olyan megoldások is, melyek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Kr. hatálya alá tartozik, tehát környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A környezetvédelmi munka második lépéseként ezekre a tevékenységekre, minden műszaki beavatkozásra önállóan, vagy azokat csoportba foglalva szükséges a hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Ehhez el kell készíteni az előzetes vizsgálati dokumentációt és/vagy a környezeti hatástanulmányt. Ezen dokumentumok már teljes körűen, nemcsak a hosszabb távon hatást kiváltó környezeti hatótényezők miatt beálló környezeti, ökológiai állapotváltozásokat kell, hogy előrejelezzék. A projektben nem kerül sor a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására, de a kormányprogram előkészítésre kerül.
