A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 7. Ficsor Johanna (NKE): A Dráva morfológiai változásai
mélységadatsort adnak vissza, ~0,3 méteres, keresztirányú felbontásban, míg a haladás irányába eső felbontás 0,09 és 0,15 méter közt ingadozik a haladási sebességtől függően. Mivel a 2x70°-os letapogatási nyílásszög még 4 méteresnek feltételezett vízmélység esetén is csak 22 méteres pásztaszélességet jelent, ezért a Dráva lefedéséhez általában öt egymás melletti pászta rögzítésére volt szükség. A fenti két adatsorból hidrológiai modellezésre alkalmas, 1x1 méteres felbontású rasztert interpoláltak az ANUDEM domborzat-interpolációs eljárás segítségével (Hutchinson at al. 2011). így az eredmény a meder- és a medret szegélyező, 25 méter szélességű szárazulat szakadásmentes domborzatmodellje lett. A terepmodell alapján (ArcGIS és QGIS szoftverek segítségével) létrehoztuk a meder középvonalát és sodorvonalát is a teljes közös folyószakaszra, a 70 - 236 fkm szelvények között. A DélDunántúli Vízügyi Igazgatóságtól beszerzett, 2013-2014-es adatokból származó hivatalos középvonal és az általunk generált új jellemző vonalak felhasználásával megvizsgáltuk, hogy a 2013 - 2018 közötti időszakban milyen jellemző változások figyelhetők meg. Az érvényben lévő és az új felmérés szerinti középvonal eltérései megmutatták azokat a folyószakaszokat, ahol a két mérés ideje közötti időszakban jelentős medervándorlás volt. Az értékeléshez az elérhető Google légifelvételeket is felhasználtuk. A vizsgálat során meghatározott új középvonalak alapján elvégeztük a klasszikus mederfejlettségi vizsgálatot a folyószakaszra, melynek során a folyókanyarulatok fejlettségi szintjeit határoztuk meg a Magyarországon általánosan elfogadott eljárás alapján (1. ábra). Az eljárás szerint az egymást követő inflexiós pontok közötti folyószakaszok klasszifikálása az alapján történik, hogy a folyó tengelyvonalának és a két inflexiós pont összekötésével meghatározott húrnak hossza hogyan aránylik egymáshoz. Megvizsgáltuk a folyószakasz jellemző keresztszelvényeinek alaki tényezőit is, valamint előállítottuk a folyó hossz-szelvényét a keresztszelvények jellemző pontjainak felhasználásával. 1. ábra. Folyókanyarok fejlettségi jellemzői, (Hamvas 1994) nyomán EREDMÉNYEK A folyószakasz morfológiai értékeléséhez először megvizsgáltuk az érvényben lévő hivatalos középvonal és a mederfelmérés alapján szerkesztett középvízi meder tengelyének viszonyát. A Barcs alatti folyószakaszon a két vonal tulajdonképpen egymáson fut, ami nem is meglepő, hiszen ezen a szakaszon (70 - 155 fkm között) gyakorlatilag teljes mértékben szabályozott a vízfolyás, sarkantyúk, vezetőművek, partbiztosítás váltják egymást (DÉDUVIZIG 2021).
