A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 5. Domonkos Szabolcs - Zsurzsáné Szőke-Tímea - Bányai Barbara (KÖVIZIG): A Szarvas-Békésszentandrási holtág kotrása és annak vízminőségi és vízkészlet-gazdálkodási hatásai
A SZARVAS-BÉKÉSSZENTANDRÁSI HOLTÁG KOTRÁSA ÉS ANNAK VÍZMINŐSÉGI ÉS VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI HATÁSAI Domonkos Szabolcs - Zsurzsáné Szőke Tímea - Bányai Barbara Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. A SZARVAS-BÉKÉSSZENTANDRÁSI HOLTÁG BEMUTATÁSA, ÖNTÖZŐVÍZ SZOLGÁLTATÁS 1.1. A Szarvas-Békésszentandrási holtág kialakulása A Körös-vidék szabályozás előtti állapotára jellemző, hogy a levonuló árhullámok lefolyási ideje hosszú volt, és a víz huzamosabb ideig elterült az ártéren. A múltban a Tisza árhulláma megelőzte, és visszatartotta a Körösök nagyvizét, s a szabályzási munkák alapelve az volt, hogy a Körösök nagyvizét a tiszai árhullámok előtt vezessék le. A helyi jelentőségű szabályozások már az 1700-as években elkezdődtek, de egységes elképzelések hiányában nem sok eredménnyel jártak. Az első átfogó szabályozási tervet Huszár Mátyás készítette, segédmérnökeivel köztük Tessedik Sámuel és Vásárhelyi Pál közreműködésével. Huszár Mátyás fejlesztési tervei alapján kezdték el a Körösök vízrendezését. A folyószabályozás terén 1846-ban bekövetkezett a hatalmas változás. Megalakult a Körösszabályozó Társulat Bodoky Károly vezetésével. Ő dolgozta át Huszár Mátyás terveit. A Kecskés Károly-féle folyammérnöki terv alapján megindulta Körösök szabályozása. A Hármas-Körös kérdéses folyószakaszának szabályozásáról már 1834-ben terv készült. A Vargha János által elkészített terv szerint Szarvas és Szentandrás nem marad folyóvíz nélkül. Ez a terv három kisebb folyókanyarulatot lefűző, és a Kákafoki kanyarulatrendszert lefűző (Anna ligeti) átvágások megvalósítását javasolta. A Szarvas-Békésszentandrásiholtág két ütemben alakult ki a XIX. sz. második felében. Az első ütem az Anna-ligeti átvágás (1100 fm hosszú) volt 1836-ban, ekkor a déli ág vált holtmederré, majd a második ütemben, a leghosszabb 3,4 km-es, a Szarvast és Szentandrást érintő teljes kanyarulatrendszert a folyótól elválasztó Csergettyűi átvágást (3100 fm hosszú) az 1830. évi árvízre hivatkozva Beszédes József tervei alapján készítették elő, és 1834 őszén, Szarvas, Szentandrás és Öcsöd közerőivel kiásták. 1877-1890-ig számítjuk a holtág kialakulását. 1936 és 1942 között létesült a Békészszentandrási Duzzasztómű és hajózsilip. A művek célja az volt, hogy hajóutat létesítsen a Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig, a Hortobágyon Túrkevéig, továbbá, hogy mintegy 20-25 ezer hold kataszternyi terület részére öntözővizet biztosítson. A duzzasztó megépülése után lehetővé vált a holtág vízellátása, amire több ezer ha rizstelep, halastó, legelő, és esőztető öntözőtelep támaszkodott. 1.2. Meteorológia A Szarvas-Békésszentandrási-holtág vízgyűjtője a meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzethez tartozik. Éghajlatában jól kimutatható az Erdélyi-szigethegység hatása, ami a csapadék Kelet felé való növekedésében nyilvánul meg. Ez a hatás már az országhatáron belül is érvényesül. A vízgyűjtő időjárása változatos, a szélsőségekre hajlamos. Gyakoriak az évszakos átlagoktól erősen eltérő jelenségek, ezért a hosszú távú meteorológiai előrejelzések bizonytalansága nagy. Jellemző az időjárási helyzetek rövid időn belüli ismétlődése, a frontok és felhőrendszerek huzamos ideig ismétlődően közel azonos pályán való mozgása. A Szarvas-Békésszentandrási holtág vízgyűjtője hazánk legforróbb nyarú területei közé tartozik, a júliusi középhőmérséklet megközelíti a 21 oC-ot. A nyári napok száma 80-85, a hőségna
