A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei

6. ábra. Elöntést befolyásoló vasbeton falak az Eger-patak mentén (Eger)

A LIDAR terep adatok jelenleg nem tartalmazzák a vízfolyás menti 1 m-nél vékonyabb vízmozgást befolyásoló objektumokat (vasbeton fal, házfal), így a modellezett elöntés a belterületek környékén félrevezető lehet. Az ilyen objektumok azonosítása és térinformatikai adatbázisba rendezése (3D polyline) nélkülözhetetlen a belterületi elöntések pontos modellezéséhez.

A belterületi elöntések kiterjedését a betorkolló vízfolyásokra telepített elzárható zsilipek is befolyásolják (Lásd„6. ábra"). A zsilipek elöntésre gyakorolt hatásának integrálásához szükség van azok pontos helyének és magasságának felmérésére (3D point). A modellezéshez használt terep raszter a megadott adatok alapján módosításra kerül.

A hidrológiai adatok terén jelen állapotban a legfontosabb adatigény az adott vízfolyásokon különböző szelvényekben valaha mért legnagyobb vízhozam (LNQ). Az LNQ adatok gyűjtése különösen azokon a vízfolyásokon fontos feladat, ahol egy adott szelvényben LNQ meghaladja az 1%-os eseményhez számított vízhozamot. Célunk ugyanis, hogy a jövőben az előre meghatározott három terhelési valószínűség mellett a legnagyobb dokumentált árvízi elöntési eseményt is modellezzük. Ezeknek a futtatásoknak az eredményei a valós elöntések képei alapján kalibrálhatók.

Területhasználati térkép és eseménykárok

Kihívást jelentett a modellezésnél, hogy a vízfolyás medre sok esetben nem vízfolyás kategóriába került, hanem a partján fekvő területhasználati kategóriába került besorolásra. Ezáltal a kockázati térkép a mederben is azonosított kockázatot, amely hibától az értékelést meg kellett tisztítanunk.

Bizonyos területhasználati kategóriák esetében (repülőterek és bányaterületek) vélhetően vagy ténylegesen irreálisan magas károk és ezáltal kockázatok jöttek ki eredményként. Ez esetben nem feltétlenül a területhasználati térkép felbontása vagy a területi funkciók meghatározása volt probléma, hanem a fajlagos vagyonértékek, illetve a kárfüggvények értékei. Repülőterek esetében egyféle területi besorolás történt, ezért nem tudtuk megkülönböztetni a nemzetközi jelentőségű, jellemzően burkolt kifutóval rendelkező,