A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei
Tatabánya’ l>t r*<^ iKtcVkcrftj] IBtK<»c8ál>" Jelmagyarázat Kisvízfolyások (ÁKK) Lefolyás! régiók Budapest környéki lefolyást régió Dél-dunántúli lefolyás! régió Észak-dunántúli lefolyás! régió Észak-magyerországi lefolyás! régió ___Közép-dunántuli lefolyásl régió Nyugat-magyarországi lefolyásl régió Kilométer 4. ábra. Lefolyási régiók és ÁKK kisvízfolyások Magyarországon. A tanulmány végrehajtásához hat olyan Igazgatóság (DDVIZIG, ÉDUVIZIG, ÉMVIZIG, KDTVIZIG, KDVVIZIG, NYUDUVIZIG) vízfolyásait vizsgáltuk, melyek zömmel hegy- és dombvidéki vízgyűjtőket foglalnak magukba. A modell input vízhozamok meghatározásának első lépései a részvízgyűjtő területek lehatárolása, és azok geográfiai paramétereinek meghatározása (erdőterület borítottság, főmeder hossz, vízgyűjtő szélesség, hosszúság, terepviszonyok stb.). Ezt követően az adatsorok alapján a vízhozam eloszlásfüggvények készültek el, amik lehetőséget adtak a nagyvízhozamok és valószínűségi szorzók definiálása a tanulmányban szereplő vízmércékre. Ezen adatok és az OVF 2001-es tanulmányának felhasználásával pedig meghatározhatóvá vált az adott vízfolyás bármelyik szelvényére a terhelő vízhozam. A vízhozam számítási módszer kizárólag Magyarország dombvidéki régióin alkalmazható, azokon a területeken, amiket lefed valamelyik a 6 lefolyási régió közül (Lásd „4. ábra"). A módszer segítségével bármilyen vízfolyás választott szelvényére meghatározható 8 különböző elöntési valószínűségre a vízhozam, amennyiben tudjuk a szelvényhez tartozó részvízgyűjtő méretét. A vizsgálatokba 210 olyan vízfolyás árvízi (NQ) adatsorát lehetett bevonni, melyek statisztikai hosszúsággal rendelkeztek, összesen 10 767 árhullámot vonva a számításokba. A statisztikai hosszúságú adatsorokat az ismert hidrológiai statisztikai módszerrel dolgoztuk fel. Elvégeztük az adatsorok függetlenség és homogenitás vizsgálatát, az idősor tulajdonságainak elemzésével és trend analízissel. Ezek után a független és homogén adatsorok eloszlásvizsgálata adta az árvízi kockázatkezelési elemzések alapjait. Meghatároztuk a nagyvízi adatsorok empirikus eloszlásfüggvényeit, majd az elméleti eloszlásokat. A vizsgálatoknál a nagyvízhozamokra levezetett elméleti eloszlástípusokat vettük figyelembe (normál- és exponenciális eloszlás családok), mindig a szélsőséges valószínűségi tartományban történő jó illeszkedést szem előtt tartva. Az adatállomány feldolgozási időszaka az észlelések kezdetétől 2019-ig terjedt. A számított valószínűség eloszlások alapozták meg a kisvízfolyásokra érvényes árvízszámítási segédletet, amelynél a vízgyűjtőterület nagysága A = 10 - 6000 km2 közötti tartomány.
