A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Bevezető az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálatába
- nyílt ártérrel érintett települések, olyan szakaszok, ahol van önkormányzati védvonal, de arról nincs információnk, illetve sok esetben nincs is épített védmű. Veszélytérképezés A veszélytérképezés felülvizsgálatában új modellezési programok, új modellezési technikák lettek figyelembe véve, valamint változtak az ártéri öblözetek határai, a vizsgálat kisvízfolyások száma nőtt és a Vízügyi Igazgatóságok szerepköre is megváltozott, hiszen fontos szerepük volt a modellezett szakadási helyek kijelölésében és a töltések állapotának jellemzésében. A felülvizsgálati módszertan figyelembevételével készültek el az elöntés- és veszélytérképek. A modellezett ártéri öblözetek száma 162, kisvízfolyásból 118 db került vizsgálatra, nyílt árterekből pedig 21 db. A veszélytérképek a szakadásonként előállított elöntéstérképek és a hozzájuk tartozó valószínűségek alapján készültek három kategóriára osztva: a) 0.5 m-nél kisebb vízmélységek, b) 0.5 - 3m közötti vízmélységek és c) 3 m-nél nagyobb vízmélységek. A veszélytérképek megmutatják, hogy különböző vízmélység kategóriában milyen valószínűséggel alakulhatnak ki elöntések. így lehatárolhatók a kevésbé- és kritikusan veszélyeztett területek. Az árvízi veszélytérképek a hazai sajátosságokat, a vízfolyások jellegét, nagyságát figyelembe véve az alábbi módszertan felhasználásával készültek:- A folyók menti töltésezett ártéri öblözetek veszélytérképei 20x20 m-es raszterben, 2D hidrodinamikai modellezéssel készültek, ahol az árvízvédelmi töltések egyes szakaszain az ÁKIR rendszerben vizsgálatra kerültek a koronaszinthez, az esetleges geotechnikai gyengeséghez, továbbá a különböző előfordulási valószínűségekhez tartozó árhullámokból esetlegesen bekövetkezhető gátszakadások elöntésének hatásai.- A nyílt árterek veszélytérképezése a nagyvízi mederkezelésről szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján elkészült 2D modellezéseivel összhangban készültek azokra az NMT szakaszokra, amelyek nyílt árteres részeket tartalmaznak.- A töltésezetlen kisvízfolyások esetében az elkészített LIDAR mérések eredményei alapján előállított vízfolyás modelleken nem-permanens 2D modellezéssel határoztuk meg három előfordulási valószínűséghez (1, 3 és 10 %) tartozó vízhozamok elöntési mértékét. A hidrológia peremfeltételek a Koris képleten alapulnak.- A belvíz-veszélyeztetettségi térképezés fejlesztett metodikája a jelen projektben került kidolgozásra. A valószínűségi értékek a domborzati, talajtani, földtani, talajvíz, földhasználati és hidrometeorológiai tényezőcsoportok alapján kerültek meghatározásra 50x50 méteres területegységenként. Az eredményként kapott Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség (KTBV) térkép a belvíz-veszélyeztetettségi forgatókönyvek (stratégiai változatok) kidolgozásának az alapja. Kockázati térképezés és értékelés A kockázatszámítás során a lehetséges árvízi elöntések káros hatásait becsüljük, ez képezi a kockázatértékelés alapját, amit a kockázati tervezés követ. A projekt keretén belül részben erre a célra fejlesztett ÁKIR információs rendszerrel készített kockázati térképezés lehetőséget biztosít a különböző kockázati tematikájú térképek ábrázolására, úgy, mint vagyoni kockázati térképek, minősített vagyoni kockázati térképek, életkockázati térképek, ökológiai veszélyeztetettség, szennyezőforrások veszélyeztetettsége és a kulturális örökség veszélyeztetettsége. A statisztikai számszerű kockázati értékelést az ÁKIR Lekérdező és Dokumentáló alkalmazásával készítettük. Az értékelést tervezési egység szinten összegeztük mind a védett árterek, mind
