A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 15. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 60 éves a bajai vízügyi felsőoktatás (1962-2022. )

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer támogatásáról szóló 2001-ben elfogadott tör­vény értelmében a felsőoktatási intézmények is részesülhettek a szakképzési hozzájárulás alapjából. Ennek értelmében a gazdálkodó szervezetek a gyakorlati képzés megszervezésére irányuló együttmű­ködési megállapodás, ill. a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztési megálla­podás keretében teljesíthették befizetési kötelezettségüket. Tekintettel a fakultás kiterjedt szakmai kapcsolataira ez a lehetőség hosszabb távon is megoldást kínált a laboratóriumi berendezések folya­matos korszerűsítésére és a szakmai mérőgyakorlatok főiskolát terhelő költségeinek csökkentésére. Ennek alapján számos szerződéskötésre került sor, melynek eredményeként jelentős oktatástechnikai és laboratóriumi műszer- és eszközfejlesztés történt. Koránt sem teljes körűen, csak példaként említjük, hogy a szakképzési alap terhére megvalósított fejlesztések voltak: • minden oktatási teremben motoros vetítővászon, • az előadótermekbe vetítővászon és projektor, • két informatika teremben 15-15 új, nagy teljesítményű PC • a térinformatika oktatáshoz 30 db-os ARCINFO hallgatói licenszcsomag • notebook munkaállomások stb. 2000-ben a nappali tagozatos alapképzésben bevezették a kreditrendszert. Jelentős változás volt ez a hallgatók és az oktatók számára egyaránt, szervezési és módszertani szempontból is. A tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy az oktatók és a hallgatók igyekeztek az új tanulmányi rendszer fogal­mait, működését minél hamarabb megismerni és alkalmazni. A kreditrendszer lehetővé tette a hallga­tók számára a képességeiknek megfelelő előrehaladást és az érdeklődési körükhöz kapcsolódó tanul­mányi modulok felvételét. 2002-2003-ban bevezették a NEPTUN elektronikus tanulmányi adminisztrációs rendszert. Összegezve az 1996. évi szervezeti változás után eltelt első 5 év történéseit megállapítható volt, hogy az integráció nyomán létrejött új főiskola megfelelő szakmai, szervezeti és költségvetési feltéte­leket biztosított a színvonalas mérnökképzés folytatásához és fejlesztéséhez; a fakultás oktatói és dol­gozói elkötelezettek voltak a képzés minőségének a megtartása, az oktatás tárgyi és infrastrukturális környezetének javítása érdekében. 2003. május 23-án jubileumi ünnepségre került sor bajai felsőfokú vízügyi képzés 40 éves évfordulója alkalmából, amelyre meghívták a főiskola és jog­előd intézményei volt hallgatóit, oktatóit, a vízügyi és környezetvédelmi szer­vek, vállalatok, intézmények képviselőit. A rendezvényen mintegy 200 fő vett részt. A jubileumi kiadvány az elért eredményekről így fogalmaz: „ ...az integráció nyomán létrejött új főiskola megfelelő szakmai, szervezeti és költ­ségvetési feltételeket biztosít a színvonalas mérnökképzés folytatásához és fejlesztéséhez és a Fakultás oktatói és dolgozói elkötelezettek a képzés minő­ségének a megtartása, az oktatás tárgyi és infrastrukturális környezetének javítása érdekében." (Szlávik 2002). (8. kép) 2006. május 11-én emlékünnepséget rendeztek az egykori oktató, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Török László (3-4. kép) halálának 25 év­fordulóján, a róla elnevezett előadóteremben. A 2000-es években a Fakultás évente rendezett ún. képzési kerekasztalt annak érdekében, hogy erősítse a kapcsolatot a végzett hallgatókat fogadó intézményekkel, vállalatokkal, hogy felmérje a víz­gazdálkodási gyakorlat igényeit a bajai mérnökképzéssel szemben. A FŐISKOLAI SZLYrŰ VÍZ1MÚKMTKHLI-/ÉS ÉVKÖNYVE-1962-2002 OKTATÓI KS HALLOMO! NKY SOROK EÖ1VOS ló/.SÉ» IÖISKOM MrSXAKÍ kakiíltXs 8. kép. A jubileumi kiadvány címlapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom