A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 15. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 60 éves a bajai vízügyi felsőoktatás (1962-2022. )

A hallgatói létszám, a diplomát szerzett hallgatók száma dinamikusan növekedett 1971-el bezárólag 465 szaktechnikusi oklevelet állítottak ki Baján, 53%-át vízellátási és csatornázási, 47%-át pedig mezőgazdasági vízgazdálkodási szakon (1. ábra).

1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971

■ Általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási szak ■Vízellátási és csatornázási szak

1. ábra. Vízgazdálkodási szaktechnikusi oklevelek megoszlása a szakok szerint

2. Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Főiskolai Kara (1970/71-1978. december 31.)

A felsőfokú technikumok működését illetően az 1960-as évek végen országosan jelentős változások (összevonások, megszüntetések) történtek. Ezek részeként a Kormány 1033/1970. (VIII.7.) sz. határozatával a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot megszüntette, és az intézményt - Vízgazdálkodási Főiskolai Kar néven - a BME szervezeti keretébe illesztette. Baja akkor a BME 7. kara volt. A bajai felsőfokú technikum megszüntetése egy folyamat része volt: új műszaki főiskolákat hívtak életre az egykori felsőfokú technikumokból. Az átszervezés célja a vízügyi üzemmérnökök képzése volt. A Kar feladatává tették, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a vízgazdálkodási üzemek önálló irányításában jártas, egyszerű vizilétesítmények tervezésére, fenntartásának és felújításának szervezésére és irányítására, a vízügyi államigazgatási feladatok ellátására alkalmas üzemmérnököket képezzen.

Az oktatás nappali tagozaton három, a levelező tagozaton négy éves képzéssel folyt. Teljes körű tantervi reformra került sor, a továbbiakban a módosított tanterv alapján a korábbi, bevált két szakirányon folyt az üzemmérnök képzés. Az átszervezéssel egy időben - levelező tagozaton - négy féléves képzés indult műszaki oktató szakon.

A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók már nem szaktechnikusi, hanem üzemmérnöki diplomát vehettek át. A korábban végzett 465 szaktechnikus számára egy féléves kiegészítő képzés indult, így a hallgatók többsége (86%-a) utóbb (1972-1977 között) üzemmérnöki oklevelet szerzett (3. ábra). Megtörténtek az első lépések az ún. kiegészítő képzésekre: az üzemmérnökök továbbtanulhattak és okleveles mérnöki diplomát szerezhettek a Műegyetemen.

Továbbfejlesztették a tanszéki szervezetet. 1970-1979. között a Karon a következő tanszékek működtek:- mezó'gazdasági vízgazdálkodási tanszék,- vízellátási és csatornázási tanszék,- alaptárgyi tanszék,- építési és gazdasági tanszék,- társadalomtudományi tanszék.