A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 14. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 125 éve épült a Fehér-körösön a Gyulai Duzzasztómű
A Gyula-Békési-nagycsatomát a Gyula és Szanazug közötti szakaszon 1878 óta nevezik FehérKörösnek és a Szanazugtól Békésig terjedő szakaszon pedig Kettős-Körösnek (2. ábra). A Fehér-Körös vizének elvezetése után víz nélkül maradt a Gyulán és Békésen áthaladó meder, a Gerla melletti Fehér-Körös-ág (Gerlai-holtág) és a Csabán keresztül folyó - az 1777-1778-ban „egyedül a csabai nép által ásott" - 14,2 km hosszú hajózó út és faúsztatást szolgáló csatorna. Elmúlt az árvízveszély, de Gyula, Csaba és Békés városokból kizárták az élővizet, aminek hiányát nagyon megsínylette e három település. Ezekben a vízfolyásokban csak pangó vizek maradtak vissza, ami közegészségügyi szempontból veszélyes góc lett. Ezután Gyula és Csaba város mindent elkövetett, hogy településük újra élővízhez jusson. A holttá vált Fehér-Körös-ág vízellátása érdekében, többszöri hosszú tárgyalások eredményeként, az 1863-as katasztrofális aszályos év után, 1864-ben, a három érdekelt város (Gyula, Csaba, Békés) létrehozta a Pél-Gyula-Csabai Élővíz-csatorna Társulatot. E társulat megásatta a Beszédes József5-féle a József nádor-malomcsatorna és a Csohos-ér találkozási pontjától Gyuláig, az egykori Fehér-Körös medréig a 8086 fm hosszú Pél-GyulaiÉlővíz-csatornát. E csatornán keresztül 0,7 m3/sec vízmennyiséget jutattak a Gyulán, Csabán és Békésen átfolyó Élővíz-csatornába, de ez a mennyiség, csupán 30-40 cm-es elposványodott állóvizet tudott biztosítani. Mivel ez a csatorna sem a frissvíz ellátási igényeket, sem az árvízvédelmi szempontokat nem elégítette ki teljes mértékben, újabb megoldást kellett keresni. Számos terv született, átmeneti megoldásokat alkalmaztak ugyan, de a három városban az Élővíz-csatorna stabil vízellátásának megoldása még további 30 évig, 1896-ig váratott magára. 4. A gyulai duzzasztómű gondolata és terve Az Élővíz-csatorna nem elégséges vízellátása állandóan foglalkoztatta a szakembereket. Felmerült az a gondolat, hogy ne a József nádor-malomcsatornából, hanem közvetlenül a Fehér-Körösből táplálják friss vízzel, egész esztendőben az Élővíz-csatornát. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal elgondolását az Élővíz-csatorna vízellátásával kapcsolatban a Földmívelésügyi Minisztérium elfogadta, és 1894. február 6-án kelt, 7120/1894. sz. rendeletével utasította a szükséges tervek elkészítésére. A duzzasztómű helyéül a Gyula-Békési-nagycsatorna felső végét választották. Békés megye alispánjának 10790/1895. sz. engedélye alapján a duzzasztóépítés előtt az alábbi munkákra került sor, amelyekkel 1995-ben el is készültek (3. ábra):- a Fehér-Körös és a gyulai felső körgáti zsilip közötti 1431 m hosszú (régi Fehér-Körös) tápcsatorna kialakítása;- rendezték Gyulán, Csabán és Békésen a 37 411 m hosszú Élővíz-csatornát;- a Fehér-Körös bal oldali töltését az építkezés térségében 223 m hosszúságban 20 méterrel kijjebb helyezték;- tápzsilipet építettek 2 db 1,50 m átmérőjű körszelvényű csővel, melyen keresztül 3,31 m3/sec vízmennyiség folyhat az Élővíz-csatornába. Az 1895. évi építésű tápzsilip és az 1896-ban készült duzzasztó terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette Gallacz János6 irányításával, Steineker Gábor főmérnök és Pósa Károly vízmérnök közreműködésével. Mindkét létesítmény építésére versenytárgyalást hirdettek, melyet a három ajánlattevő közül, mint legolcsóbb, Meloccó Leonárd budapesti vállalkozó nyert el. Az építkezés művezetője Pósa Károly vízmérnök volt. 5 Beszédes József (1787-1852) 1836-tól a Körös-vidék „igazgató vízmérője"; tervei szerint épült meg József nádor-malomcsatorna. 6 Gallacz János (1849-1901) mérnök, királyi műszaki tanácsos
