A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 11. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): Megnyílt a milléri kiállítóhely
III. melléklet. Részletek Karcagi Gáborné visszaemlékezéséből „A Milléren létesítendő múzeummal kapcsolatos munka elvégzése, ugyanis kezdett realitássá válni. Gabi régi álma, hogy a Közép Tisza-vidék vízügyi múltját méltóképpen megőrző múzeum jöjjön létre. Először gondolatként a Dobai szivattyútelep került a képbe, de az végül is mintegy 20 km-re van Szolnoktól, a mikor a Milléri elektromos szivattyútelep befejezése elérhető közelségbe került, jött az ötlet, hogy ott kerüljön elhelyezésre" „Mint már előbb említést tettem róla a napi munkám mellett megkezdtem a létesítendő múzeummal kapcsolatos előkészítő munkákat, ami azt jelentette, hogy a Gabi által megálmodott elrendezésű függőleges és vízszintes vitrinek, valamint a fali rácsok, dobogók megteljenek tartalommal. Természetesen valamennyi szakágazat megkapta a maga kiállító területét, ahová meg kellett volna terveznie annak berendezéseit. Azonban a szervezőbizottsági megbeszélések után elég mély hallgatás következett be, s nagyon lassan, szinte alig csörgedeztek a halvány elképzelések. Tekintettel arra, hogy egyszer megvalósulhat a múzeum, rengeteg rendszerezett anyag állt rendelkezésre, ezért hozzáfogtam az egyes szakágazati területek berendezésének a vázlatát elkészíteni, s mikor az anyag bírálatra a bizottság elé került, szinte ellenvetés nélkül - ez volt számukra a legkényelmesebb - elfogadták, tehát meg lehetett kezdeni a részletes kidolgozást, valamint a rendelkezésre álló anyag alkalmassá tételét a kiállításra. A tárgyi emlékek összegyűjtésében sokkal nagyobb aktivitást mutattak szerencsére, így azok is sokasodtak. Ezekhez nagy segítséget nyújtottak- a Damjanich Múzeum illetékesei is, több mindent - fahajómodell, régi halász eszközök, hajóépítő szerszámok, stb. - kölcsönöztek, ami az idők folyamán véglegesen átadásra kerültek." „Gabi fogta össze az egészet a főmérnöki teendői mellett, készítette a szövegeket. Én is kifestettem szépen a kiállításra kerülő régi kéziratos térképek másolatait. Nem hiába töltöttem az időmet annak idején az Országos Levéltárban kiszínezésükkel. Amint elkészültek a berendezési tárgyak, a munkaidőm felét általában kint töltöttem Milléren. Izéke igen be volt fogva: vele vittem a rengeteg kasírozni való anyagot Drexler úrhoz" „Milléren a munka finiséhez ért, de mindennel készen lettünk, mikor a Múzeumi hónap keretében október 4-én megtörtént a hivatalos avatása. Gabi szép kitüntetést kapott: a „Szocialista Kultúráért" érmet és állandó belépőt valamennyi, nem magánkézben lévő múzeumba. Ezt élete végéig használhatta is" „A megszokott napi munkáimon túl ismét jelentkezett egy számomra kedves feladat, ugyanis Milléren lehetőség nyílt a múzeumi anyag bővítésére, illetve az 1944-88.közötti időszakban elért változások, fejlesztések bemutatására, ugyanis a gépházból kikerültek azok a provizóriumként elhelyezett gépegységek, amik egy szép nagy helyiségben voltak. Gabi természetesen egyeztette az osztályommal a rám váró munkát, ami abból állt, hogy kb. 45x45 cm-es tablókon készítettem el, főként fotóanyag felhasználásával, s évente ábrázolva az évről évre bekövetkezett változások bemutatását. Nagyon tetszett a feladat, de elég nagy munkát is jelentett, mire mindent összeválogattam, azokat megbeszéltük, kiválogattuk a feldolgozandókat a rendelkezésre álló - többnyire igen bőséges készletből, s még a rendes, napi munkának is mennie kellett."
