A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 11. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): Megnyílt a milléri kiállítóhely

A szivattyútelep főbb gépészeti berendezései már Magyarországon készültek!

SCHLICK-féle szivattyú, hátérben a kazánnal

A gépházban nyert elhelyezést 2db Schlick-gyártmányú 2x1,5m3/s teljesítményű DN900mm-es nyomócsonkú, gőzhajtású csigaházas szivattyú gépcsoport. A szivattyúkat közvetlenül hajtó fekvő kompaund kéthengeres kondenzációs gőzgépeket és a 3db Cornwall kazánt a Röck gyár készítette. A kazánokat 2db gőzhajtású szabadlöketű ikerdugattyús tápszivattyú táplálta.

Az 1898-ban megvalósított bővítés során helyezték el, a 3m3/s teljesítő képességű úgynevezett nagyszivattyút.

A II. Világháború idején, az 1944. augusztusi és szeptemberi bombatámadások következtében a szivattyútelep és környéke súlyosan megrongálódott és üzemképtelenné vált (a repesznyomok egy része még ma is látható).

1946 júliusában kezdődött meg a gépi berendezések és magas építményének helyreállítása. 1948. április 1.-én a szivattyútelep teljes,(6,0m3/s) kapacitásával újra a belvízmentesítés szolgálatába állt.

1962-től a korszerűsítések miatt a kazánok egy ideig nem üzemeltek, és az 1898-ban beépített 3m3/s teljesítményű „nagy gép" pedig kiszerelésre került.(története II. számú melléklet) 1974-től a gőzüzemű szivattyúk végleg leállításra kerültek, helyüket modern új elektromos gépek vették át.

Ekkor született meg a gondolat egy, a Közép Tisza-vidék műszaki emlékeinek méltó elhelyezésére szolgáló bemutató központ kialakítására. Az ötlet röpke egy év alatt megvalósult. Az 1975. október 4-én ünnepélyes keretek között avatták fel, majd következő év májusában nyitották meg az érdeklődők számára. A kiállítóhelyen felbecsülhetetlenül értékes eredeti dokumentumok, oklevelek, térképek, vázlatok, a szabadtéren pedig korabeli szivattyúk, gépek, zsilipek és a vízgazdálkodásban használt egyéb eszközök nyertek elhelyezést. . Az anyaggyűjtés és a kiállítás megvalósítása Karcagi Gábor vezetésével történt. (3. melléklet. Karcagi Gáborné visszaemlékezései)

A kiállítóhely folyamatosan finanszírozási hiányban szenvedett, az 1990-es évek első felében kezdett az enyészeté válni, melyről Karcagi Gábor a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatójának Irt levélrészlete is tanúskodik.