A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

Tiszán munkálatok folytak 25 helyszínen: Szabolcsi-, Balsai-, Vencsellői-, Nagyhalász-Veremszegi-, Csermelyhomoki, Szabolcsveresmart-Holttiszai-, Ruszkahomoki, Tiszamagyorósi-, Újkenézi-, Kapócsapáti-, Révaranyosi-, Krasznatorok alatti-, Olcsvaapáti-, Tarpa II. sz., Milota középső-, Milota felső-, Tiszabecsi partvédőművek (Tisza balpart); Szalókai-, Lónyai-, Tóhátnadályosi-, Vásárosnaményi-, Szamostorok feletti-, Tarpa III. sz. -, Tarpa I. sz.-, Badallói partvédőművek (Tisza jobbpart). A Szamoson 11 szakaszon dolgoztak: Olcsvaapáti-Gerebsei-, Olcsvaapáti feletti-, Mákhelyi-, Panyolai-, Szamoskéri-, Kérsemjéni-, Nábrádi alsó-, Nábrádi felső-, Szamostatárfalvai alsó-, Szamosangyalosi-, Szamostatárfalvai felső. Csengeren kavicstermelő vállalat is működött, mely gépesítéssel (motoros kotró) és partfalépítéssel rendezkedett be az apró szemű kavics kitermelésére (Vázsonyi 1959).

3. ábra Térképrészlet az 1956. évi folyószabályozási munkákról (pirossal vonallal jelölték a munkákkal érintett folyószakaszokat) (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.)

A Túr felső, régi folyószakaszán, az árvédelmi töltések biztonságának érdekében partvédőműveket építettek Sáricaszegnél és a tiszaberki u.n. Vaskapunál. A nagyhódosi közúti híd alatt 400 m-re fenékvízlépcsőt építettek a kőpillérek állékonyságának biztosítására. A garbolci közúti vasbetonhíd alatt 100 m-re ugyancsak a hídpillérek biztosítására, a fenékkimosás megakadályozása céljából, fenékvízlépcsőt építettek (Vázsonyi 1959).

A közúti és vasúti műtárgyak védelmére 1954-1956-ban a Lónyay-főcsatornán 13 fenékgát épült (Vázsonyi 1959).

Az árvízvédelmi létesítmények fejlesztéséhez kapcsolódik, hogy a Túr 1955. évi árvize után, a romániai folyószakasz betöltésezése miatt és a magyarországi emelkedő árvízszint nyomán 1956-ban töltésemelést hajtottak végre. Ehhez csatlakozva a Palád és a Sáréger töltéseinek fejlesztése is megtörtént (Vázsonyi 1959).

1956. szeptember 24-én a vízügyi hatóság 684/25-1/1956. sz. véghatározatában engedélyezte a Tiszakerecseny községi Tanács kérelmére a község területén a Tisza hullámterén lévő nyárigát megemelését, a Sziget dűlői csatorna mélyítését, meghosszabbítását és átereszes önműködő csapóajtós zsilip építését (Vázsonyi 1959).

A Szabolcs-Szatmári Néplapban megjelent hír szerint, a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság több mint félmillió forint értékű munkával a Tisza, a Szamos, a Kraszna folyók, és a Lónyay csatorna egyes szakaszain megkezdte a töltések építését (Néplap 1956. okt. 2.).

A Beregben 1947-1956 között 39 km-el nőtt meg a belvízi mellékcsatorna hálózat, az 1956-os év végéig 156 km-re. A Szipatorkolati (tiszaszalkai) szivattyútelep 3 szivattyú gépegységének