A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 7. Gyalog Gábor - Páli Miklós (NYUDUVIZIG): Vízerőtelepek a Rábán - az Ikervári Vízerőmű

DUZZASZTÓMŰ ÉS ÜZEMVÍZCSATORNA

A duzzasztómű a Rába 100+670 fkm szelvényében épült ki. Felette közvetlenül, a jobb parton ágazik le az üzemvízcsatorna. A csatorna 0+225 km szelvényében található a beereszthető vízmennyiség szabályozását biztosító zsilip. Maga a létesítmény sok tekintetben nagyobb kapacitásra lett tervezve, mint a kiszolgáló művek. Ebből adódóan nagyon fontos volt, hogy az eredetileg túl magas, a biztonsági szintet meghaladó, maximális duzzasztási szint szabályozhatósága megoldott legyen. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, jelenleg 22 m3/s a maximálisan munkára fogható, kivehető vízmennyiség.

A felső üzemvízcsatorna - emelt gátak által közrefogott - teljes hossza 5 390 km és megközelítőleg 30 m3/s vízelvezető képességgel bír. Az alvízi csatorna 1 304 km megtétele után a Csörnöc-Herpenyő-patak 2+275 km szelvényébe kapcsolódva, azzal együtt tér vissza a Rába befogadó medréhez (Németh 1996).

1896. május 7-én történt meg a duzzasztómű ünnepélyes átadása, a gát átvágását követően a Rába vize bevezetésre került az üzemvízcsatornába (Lesz 2015).

6. fénykép: A régi ikervári duzzasztómű (forrás: www.ikervarert.hu)

Az 1896. évi kiépítés idején három darab, az Escher Wyss & Cie. zürichi gépgyár részvénytársaság által készített turbina, egységenként két egyenáramú dinamót hajtva képezte az erőmű első gépművét. Ahhoz, hogy a megtermelt elektromosság konvertálható és szállítható legyen, René Thury svájci villamosmérnök egyenáramú, nagyfeszültségű villamos átviteli rendszerét hívták segítségül, amely a Cie de L'industre Electrique et Mécanique Genéve termékeként került értékesítésre.

Tehát, az ország legelső, közcélú villamos erőműve a három Jonval-típusú turbina- és generátoregységgel üzemelő főáramkör lett (Lesz 2015).