A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 1. Dr. Czeglédi László (FETIVIZIG): Bérek és keresetek alakulása a vízügyi igazgatás történetében

területi szerveivé. A rendszeres átszervezések eredményeként összességében elmondható, hogy a vízügyi igazgatás ekkor újfent az 1990-es évek eleji struktúráját tükrözte leginkább, természetesen hozzá kell fűzni, hogy jelentősen megváltozott feladat- és hatáskör, valamint feltételrendszer mellett.

Napjaink vízügyi igazgatásának szervezeti felépítését a 223/2014. (IX. 04.) Korm. rendelet határozza meg. E jogszabály vízügyi igazgatási szervként az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a 12 területi vízügyi igazgatóságot aposztrofálja.

Miután feltártuk a mai szervezetrendszerhez vezető utat, itt az ideje, hogy lássuk azt is miként alakultak a bérezések az ágazatban a rendszerváltást követően, az elmúlt bő 30 évben. A korszak legelején jelentős munkajogi kodifikációk zajlottak le, követvén a társadalmi és politikai változásokat. 1992. július 1-vel hatályba lépett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) valamint az új Munka Törvénykönyv. Az ennek alapján végrehajtandó új illetmény besorolás viszont csak később, 1994. január 1-vel lépett hatályba. A változások teljesen új bérrendszert is eredményeztek, mindez egy fajta a nyugati közszolgálatokból ismert bértáblát eredményeztek. A besorolási osztályok végzettségnek megfelelően A - J kategóriákban lettek megállapítva, ezekhez 14, későbbi módosítás során már 17 fizetési fokozat kapcsolódott. A fokozatok közötti rendes előre lépésre alapesetben 3 évente került sor. Ezek a kiszámítható lépések biztosították a közalkalmazottak előmeneteli rendszerét. A bértáblát utolsó alkalommal a 2008. évi költségvetési törvénnyel aktualizálták, innentől kezdve a benne foglalt illetmények gyorsan erodálódtak, a 2010-es évek második felére teljesen elavultak. A Kjt. egyébiránt jelentősen cizellált bérelemek sokasága által határozta meg a közalkalmazott bérrendszerét. Az alapilletményen felül - a teljesség igénye nélkül - különböző pótlékok, keresetkiegészítés, illetménykiegészítés, munkáltató döntésen alapuló illetményrész határozta meg a dolgozók éves keresetét. A jogszabály szólt a 13. havi fizetésről, valamint megtartotta a jutalmazás lehetőségét, illetve jubileumi jutalom kifizetését rendelte el 25, 30 és 40 évnyi szolgálati időt követően.

A rendszerváltozás után elszabaduló, addig nem ismert 20-30%-os infláció hamar értéktelenné tette a béreket, emiatt jelentős léptékű bérfejlesztésekre volt szükség a vízügyi igazgatásban is. 1992-ben 32%-kal nőtt az ágazati átlagbér, és a dolgozók 13. havi bért is kaptak. 1993-ban további 10%-os bérfejlesztésre került sor. A veszteséges üzemek esetében egy reálisan elérhető eredményhez kötötték a bérfejlesztés miatt járó többlet összeg kifizetését. A folyamatosan változó árszintek miatt rendszeres béremelések voltak szükségesek a juttatások reál értékének megőrzése érdekben. A 2000. évi nemzetgazdasági költségvetés a közalkalmazottak 2000. évi keresetfejlesztését 8,25%-ban határozta meg, 6%-os inflációt feltételezve. Mivel gazdasági elemzők szerint az infláció 9,5-10% között volt a közalkalmazottak részére 2000. évre visszamenőleg a kormány kompenzációt biztosított. A 2000-es évek elején immár szükségessé vált egy jelentős, valós reálbér növekményt eredményező nagy volumenű bérrendezés. A Kormány döntése értelmében a közalkalmazottak körében - 2002. szeptember 1. napjától kezdődően - átlagosan 50%-os béremelésre került sor. Mivel az ágazat dolgozóira is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozott, ebből eredően beletartoztak a béremelésben részesülők táborába. Az új bértábla által garantált illetményeket minden dolgozónak biztosítani kellett. A végrehajtásra került béremelés mértéke az ágazat életében is példa nélküli volt, ilyen béremelésre az elmúlt 40 évben korábban soha nem került sor, de mint alább látható lesz, nem minden állománycsoportban ill. munkakörben érvényesült azonos mértékben az átlagos 50 %-os bérfejlesztés.