A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 1. Dr. Czeglédi László (FETIVIZIG): Bérek és keresetek alakulása a vízügyi igazgatás történetében
BÉREK ÉS KERESETEK ALAKULÁSA A VÍZÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBEN Dr. Czeglédi László Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság BEVEZETÉS A vízügyi ágazat - hasonlóan a gazdasági, vagy akár az állami szféra más területeihez - napjainkban még mindig jelentős humánerőforrás igénnyel bír. A kvalifikált munkaerő megszerzése és megtartása jelentős kihívás a legtöbb szervezetnek, aki munkáltatóként a munkaerőpiacra lép. Nincs ez másként a vízügyi igazgatási szerveknél sem. Bár a humán-erőforrás menedzsment tudománya az elmúlt évtizedekben újabbnál újabb módszereket és ötleteket dolgozott ki a dolgozói elégedettség elérésére és a motiváció fenntartására, ettől még igaz, - különösen hazánkra - hogy a bér, illetve a munkáltatótól származó jövedelem mai napig a legmeghatározóbb tényező a munkavállalók kegyeiért folytatott versenyben. Természetesen bármely gazdasági szektorra, szakterületre, vagy önállósult ágazatra jellemző lehet, hogy idővel, egy egyedi sajátosságokkal bíró bérrendszere jöjjön létre. Ennek formálásában általában több minden játszik szerepet, mint például külső és belső tényezők sokasága, értve ezek alatt a jogszabályi környezet alakulását, a makro- és mikro szintű gazdasági folyamatokat és természetesen az adott terület történeti hagyományait is. A vízügyi igazgatásban dolgozóként jómagam is úgy ítélem meg, hogy jelentős számú speciális elem alakította és alakítja még ma is az ágazatban megszerezhető béreket és kereseteket. A dolgozat célja tehát nem más, mint röviden áttekinteni a kereseti lehetőségek és a különböző bérrendszerek alakulását a vízügyi igazgatás történetének különböző korszakaiban. A pusztán megállapító jellegű visszatekintésen kívül fontosnak tartom kritikai éllel vizsgálni a vízügyi ágazatban ma elérhető jövedelmekhez vezető utat. Szintén jelentős figyelmet kívánok fordítani azon sajátos kereseti elemekre, vagy bér jellegű juttatásokra, melyek csak az ágazatra jellemzőek. FOGALMI ELHATÁROLÁSOK A szabatosság kedvéért nagyon röviden szükségesnek érzem néhány, a dolgozatban később sűrűn előforduló - időnként talán helytelenül szinonimaként is használt - fogalomnak, és a köztük meglévő árnyalatnyi különbségeknek a tisztázását. Jövedelem alatt legtöbbször személyi jövedelemadó szempontjából a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett bevétel egészét értjük. Tehát ez a kategória túlmutat a munkáltató és munkavállaló relációján, ugyanis jövedelem lehet minden „külső jogviszonyból" származó bevétel. (Munka) bér alatt legáltalánosabban nem mást értünk, mint munkavégzés ellenértékét, a munkáért kapott díjazást. A munkaviszony keretében a munkáltatótól a munkavállalónak jutatott pénzösszeg, gyakran nevezik hétköznapi nyelven fizetésnek. A bér több, jogszabály és a munkaszerződés alapján garantált elemből tevődik össze. Az illetmény a közszolgálatban foglalkoztatottak - így a közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyban állók - díjazásának bevett elnevezése, így leginkább a munkabérrel szinonim fogalom. A kereset leginkább a munkabérrel rokon fogalom, legtöbbször a statisztikai módszertanban használt definíció, így különbségtételt leginkább a Központi Statisztikai Hivatal munka
