A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 28. Wagner Flóra - dr. Csoma Rózsa (BME): A felszín alatti áramlás és árhullámok kapcsolatának vizsgálata egy folyóparti területen
Szivárgási sebesség A következő lépés a szivárgási sebesség napi idősorának meghatározása volt a 2. egyenlet használatával. Ha egy kút talajvízszintje alapján a talajvízszint magasabban volt a vízvezetőréteg felső szintjénél, már a feltöltés rétegben, akkor a szivárgási együtthatóval, mint a vízvezetőréteg és a feltöltés szivárgási együtthatóinak vastagság szerinti súlyozott átlagával (5. egyenlet) számoltunk tovább. ^súlyozott átlag = ((^ %A) * + HA * ^A~)/((^ %A) + HA (5) 8. ábra. A szivárgási sebesség a három szakaszon Ahogy a szivárgási sebességek napi idősorai is mutatják a 8. ábrán, az 1. szakaszhoz képest a 3. szakaszon ez az érték kisebb, hiszen ennek a területén a szivárgási együtthatók kisebbek a feltöltésben és a vízvezető rétegben is. Ezenkívül ezen az ábrán is a 2. szakaszon kaptuk a legalacsonyabb eredményeket. Fajlagos hozam A bemutatott számítások után a fajlagos vízhozam napi idősorát is elő tudtuk állítani mind a három szakaszon a 3. egyenlet használatával. Az eredményeket a 9. ábra mutatja be. A 2. szakaszon a legkisebbek ezek az értékek, míg az 1. és 3. szakaszon nagyságrendileg megegyeznek. Az így kapott fajlagos hozam idősorok összehasonlíthatók a folyó vízszintjének napi idősorával.
