A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 27. Vas László Tamás (ADUVIZIG): A Duna lebegtetett hordaléktöménységének monitoringja fix telepítésű zavarosságmérő műszer alkalmazásával
Terminológia Szárazanyag-tartalom: A tetszőleges térfogatú vízmintában lévő szárazanyag tömege [mg, g]. Hordaléktöménység: A hordalék víz térfogategységre vonatkoztatott tömege [mg/l, kg/m3]. Hordalékhozam: A folyó kiválasztott keresztszelvényén időegység alatt áthaladó hordalék tömege [kg/s, t/év]. Zavarosság: A víz csökkent átlátszósága, melyet a benne lévő részecskék a rajta áthaladó fény szétszórásával és elnyelésével okoznak [NTU, FTU, FNU]. Szakirodalmi áttekintés A hazai és nemzetközi szakirodalmakat áttekintve a lebegtetett hordalékmintavételi módszerek az alábbiak szerint csoportosíthatók:- közvetlen módszerek o pillanatnyi o szivattyús o izokinetikus - közvetett módszerek o zavarosságméréssel o lézerdiffrakcióval o nyomáskülönbséggel o akusztikus módszerrel A mintavételi módszerek közül csak a cikk szempontjából relevánsak (közvetlen szivattyúval és a közvetett zavarosságméréssel) kerülnek röviden bemutatásra. A módszerek részletesebb bemutatását Pomázi és társai megtették 2020-as cikkükben (Pomázi és társai 2020). A szivattyús mintavétel során a mintát szivattyú segítségével hozzák a felszínre. A nemzetközi szakirodalomban a szivattyús mintavétel alatt értik azt is, amikor a monitoringállomáson a mintavételt a beépített szivattyú kiépített szerelvényezésen keresztül, automatikusan veszi meg. A magyar szakirodalomban a szivattyús mintavétel során a szivattyú szívócsövének végét leeresztik a mintavételi pontba és felszívják a szükséges térfogatú mintát. A szivattyús módszer hátránya, hogy amennyiben a mintavételi sebesség nem egyezik meg a pontban lévő vízsebességgel, úgy a megvett minta hordaléktöménysége sem fog. A relatív mintavételi arány (mintavételi sebesség/vízsebesség) függvényében a töménységbeli eltérés -20-+60% is lehet. Eltérést eredményez továbbá az is, ha a szívócső vége nem párhuzamos a folyásiránnyal, hanem azzal valamilyen szöget zár be. A különböző paraméterek eltérésének hatásait az Iowai Egyetemen vizsgálták és publikálták (Iowa University 1941). A közvetlen módszerek a mintavételi függélyek száma szerint tovább bonthatók, a szakirodalmak megkülönböztetnek egyfüggélyes, illetve többfüggélyes módszereket. Az egyfüggélyes módszernél a függély helyét műszaki megfontolás alapján kijelölik (középen, legnagyobb mélységben) és a mintavevőt a kiválasztott függélyben folyamatos mintavétel mellett le-, majd felengedik. A többfüggélyes módszerek közül a nemzetközi szakirodalom hármat ajánl: mintavétel azonos vízhozamú lamellákban, azonos szélességű lamellákban, illetve azonos területű lamellákban. A mintavétel hasonló módon történik a többfüggélyes módszereknél, mint az egyfüggélyes módszernél (azonos sebességgel történő mozgatás), eltérés a függélyek számában van. Az azonos vízhozamú lamellák módszerénél 4-9 függélyben, az azonos szélességű lamellák módszerénél legalább 10 függélyben kell függély átlagmintát venni. A lebegtetett hor
