A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 26. Szalai József - Garamhegyi Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József (OVF - ELTE - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hidraulikus áramlási rendszerek lehatárolása sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak statisztikai elemzése alapján
a A csoport • D csoport 1. csoport (G1) A csoport B csoport a E csoport B1 csoport 2. csoport (G2) B2 csoport • C csoport 3 csoport (G3) 6. ábra. Áttekintő térképek a vizsgált területen a monitoring-állomások (kutak) vízszint-idősorai alapján lehatárolt részterületekről ((a) 1976-2003 közötti időszak Rakonczai and Geiger, 2006.;_(b) 1970-2004 közötti időszak Szalai et al. 2011.; a (c) ábrarészlet az 1960-2010 közötti időszakra vonatkozó vizsgálatok, azaz a jelen tanulmány eredményeit mutatja. Az (a) és a (b) ábrarészleten látható fekete vonal a jelentanulmány keretében vizsgált területet (c) lehatárolását szemlélteti. (Garamhegyi et al. (2020)-ból átvéve.)) EREDMÉNYEK, AZ ÁRAMLÁSI ZÓNÁK LEHATÁROLÁSA Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a terület mintegy 30 éven át tartó szárazodása térben és időben változó módon mutatkozott meg a sekély felszín alatti vizek rendelkezésre álló 50 éves idősorának alakulásában. A monitoring-állomások (kutak) klasztercsoportjainak sajátosságaiban mutatkozó különbség a többváltozós adatelemzési módszerek és a geomatematika eszköztárának alkalmazásával lehetővé tette az eltérő áramlási rezsimek (beáramlási és kiáramlási területek) lehatárolását. A sekély felszín alatti vizek 50 évet lefedő idősorának csoportosításával három nagy részterültet volt kijelölhető, amelyek létét a korábbi vizsgálatok eredményei is igazolták. A 105 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kritikus küszöbérték meghatározása megegyezett a szakirodalmi megállapításokkal, és segítséget jelentett az egyes területrészek jellemzésében. A 105 m tengerszint felett elhelyezkedő középső részein beáramlási zóna rajzolódott ki, átlagosan -0,042 m év-1 vízszint-csökkenéssel. A 105 m tengerszint feletti magasságban futó szintvonallal párhuzamos folyómenti sávokban szintén a vízkészletek csökkenése következett be, ezek mértéke azonban egy nagyságrenddel kisebb, mint a beáramlási területeken. Emellett egy túlnyomásos áramlási rendszer kiáramlási zónája is azonosítható volt, amelyben a jelentős csapadékcsökkenés ellenére emelkedett a sekély felszín alatti vizek szintje.
