A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
Az elemzést valamennyi talajvízkútra elvégezték. Az 1. ábra piros vonala egy olyan szimuláció eredménye, amely a havi csapadék és hőmérséklet adatok alapján számítja a havi talajvízszintváltozásokat. Az összefüggés paramétereit a 2010 előtti időszak mért talajvízszint-változásai (zöld vonal) alapján kalibrálták. A fekete vonal a kalibrált paraméterekkel elvégzett szimuláció eredménye a 2011-2018 időszakra. A 2011-2018 időszakban megjelenő többletvízkivétel hatásának tulajdonítható süllyedési trendet az ábra zöld és fekete vonalai által jelzett trendek összehasonlítása alapján határozták meg. Ennek az intenzitásnak a területi változékonyságát mutatja a 2. ábra térképének alapszínezése. /wn, Rctk|i< (2.4 j) * N firmádé ■7ai&. INyirséft.ónyav-föcsatorna-vízgviijtö (2.4.) O Kras/na-völßv, Számos-völgy ft (2.3.2) .Nyírség déli rész. Hajdúság (2.6.1) Hajdöeámson k j Debwóen Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv II. Vízkészlet csökkenése és talaj vízjárás 20II és 2018 közölt Jelmagyarázat országhatár 1 FETTVTZIG határa vízügyi Igazgatóság határa felszín alatti vízlcstck határa belterület O inctco szerint O trend 2015-ig. majd mctco szerint O trend 2015-ig, majd kvázi stagnálás O trend csak 2015 után 0 trend végig Vízkivételekhez kapcsolható készletcsökkenés trendje |mm/év|: I-------1 40 - 50 r-----n 30 - 40 l-------1 20 -30 r I io - 20 !----10-»0 2. abra. Vízkivételekhez kapcsolható keszletcsökkenes intenzitása es a talajvízjaras jellemzői a 2011-2018 időszakban (VKGTT2, 2019) A tapasztalt teljes trenden belül a vízkivétel hatásának aránya nagyobb, mint 70 % a Szatmárisíkon, a Kraszna-Szamos-völgyben, a Nyírség Krasznához közeli peremén és a Rétköz északkeleti részén, kisebb értékei (< 30 %) pedig a Nyírség magasfekvésű hátsági területein fordulnak elő. A magasabb talajvízállású, kötött fedőrétegű területeken a nagyobb arány oka, hogy a szárazság kevésbé hat az eleve kis átlagos beszivárgásra, viszont hirtelen növekvő vízkivételt indukál. A hátsági homokos, mély talajvizű területen viszont a szárazság jobban csökkenti a homokos területekre érvényes számottevő beszivárgást, mint amilyen mértékben növeli az itt egyéb időszakban is jelentősnek tekinthető vízkivételeket. A 2011-2018 közötti időszak talajvízjárását azonban nem csak az átlagos trendek, hanem az időszakon belüli változások jellege is jellemzi, ennek változatait mutatják a 2. ábra térképén a kutak színei. A vízkivételnek tulajdonítható tartós süllyedést jelzik a piros, az időszak végén (a növekvő csapadék ellenére) kialakuló süllyedést, pedig a narancssárga körök. A sárga és a halványzöld körök olyan kutakat jeleznek, ahol a süllyedés csak a 2015-ig tartó kifejezetten aszályos időszakra 3
