A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata

14. ábra. Lófej-Csapadék 1966. április 06. -1966. április 14. (saját szerkesztés)

Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a csapadék hatással van a forrás hozamára, azonban az egyszerű statisztikai vizsgálatokkal nem egyértelműen kimutatható. Továbbá a gyenge kapcsolat hátterében állhat, hogy a vizsgálatok során az 1965-1994 évekre képzett havi átlagokat használtam fel, melyekről a forrás gyakoriság vizsgálata során már kiderült, hogy az adatok feldolgozásakor átlagolással éltek. Az átlagképzés már önmagában is de, főleg a régi módszerrel, amikor a kitörések hozamát eliminálták, nehézkessé teszi a csapadék hatásának kimutatását.

Mivel több napi jelentős csapadék összeadódása okozza a forrás hozamemelkedését, a csapadék futóösszegének vizsgálatával próbálkoztam.

A leglátványosabb eredményt a 2013-2017 időszakra képzett Lófej- és Nagytohonya-forrás napi összes átfolyt vízmennyiségének és a csapadék 7 napos futóösszeg kapcsolatának vizsgálata adta. A napi átfolyt összes vízmennyiség a 2013-2017 években végzett órás mérésekből képződött. A 7 napos futóösszeg az előző 7 nap csapadékának összegét veszi az adott napra. Futóösszeg, mivel a napok változásával az összegezni kívánt tartomány is változik. Ez alapján az adatsor vizsgálata csak a 7. naptól kezdhető.

Minden év elején a források hozama reagál a lehullott csapadékra. A nyári félév hónapjaiban a forrás kitörésektől mentes, sokszor stagnál. Ez betudható a párolgás kezdetének, de a források elhelyezkedésének is, mivel a Lófej-forrás erdős, fákkal erősen benőtt területen található a csapadék nagy része valószínűleg el sem éri a felszínt, azaz kisebb a beszivárgás.

Kessler cikke szerint, ha a forrás vízgyűjtőjén a talaj már előzőleg jól átázott állapotba kerül, akkor kis csapadékmennyiség is feltűnően megnöveli a forrás hozamát. Az év eleji csapadékok nagyobb hatását a felszínt takaró vegetáció, különösen az erdős területek esetében, bizonyos időszakokra korlátozódott vízfogyasztása okozza. Ez a tény okozza azt is, hogy a nyári hónapokban leesett csapadék szinte semmilyen befolyással nincs a források vízhozamára. Azonban nem csak az erdők, hanem a füves területek is nagy vízfogyasztók.

Az év utolsó negyedében lehulló csapadék sokkal nagyobb hatást gyakorol a forráshozamra, mint a nyári időszakban, azonban nem olyan jelentős, mint az év eleji csapadékmennyiség.

A karsztforrások járatai általában csak a felszín alatt alkotnak tágas, barlangszerű üregeket. A csapadékvíznek, ahhoz, hogy eljuthasson ezekbe a járatokba szűk hajszálereken keresztül kell leszivárognia. A nyári nagy szárazság után a lehullott csapadékvíz nem jut le a források üregeibe, hanem a felettük lévő hajszálerekben, repedésekben marad. Ahogy ez a felső hálózat telítődik, úgy jut le fokozatosan a csapadék a forrásokat tápláló járatokba. (Kessler, 1954)