A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a vízrajzi tevékenység decentralizálásának következtében 1985. április 01-től átvette a jósvafői Kutató Állomás üzemeltetését a VITUKI-tól. Ennek következtében az ÉMVIZIG adattárában csak az 1985. évtől találhatók meg a mérések dokumentációi. Ezek után további kutatásokat végeztem a régi mérés technika megértése érdekében. A vízállás adatok vízhozammá való átváltása egy minden forrásra és víznyelőre külön meghatározott skálával történt. Mivel a vízállás rajzoló folyamatosan rögzíti a forrás vízállását nem minősíthető helyesnek az a feltételezés, hogy maga a mérés technika okozza a gyakoriság adatok által kimutatott nagy eltérést. Ezek után az a kérdés merült fel bennem, hogyan történhetett az adatok kiértékelése. A vízállás rajzoló 1 hetes periódusokat rögzített és a csere során mindig leolvasták a vízállást, a léghőt, a vízhőt és megmérték az ellenállást, valamint megállapították a vízálláshoz tartozó hozamot. A vízállást rögzítő papíron minden napra jelölve van 4 érték 1, 7, 13 és 19 óránál, melyekhez a hozzá tartozó hozam is odaírásra került. A Vízrajzi és Adattári Osztály adattárában meglévő vízállás rögzítő ívek vizsgálata során a következőket tapasztaltam: az 1986. július 30-án leolvasott értékek 80, 120, 80 és 80 l/min. Ezen a napon jelölésre került egy maximum érték is, amely 5400 l/min. A vízhozam összesítő lapon beírásra került ez a maximum érték, az aznapra meghatározott vízhozam értéke viszont 90 l/min. Ez azt jelenti, hogy a napi 4 leolvasott érték átlagát vették, figyelmen kívül hagyva az aznap bekövetkezett havi maximumot és az aznap történt esetleges kitöréseket. Ugyanez történt 1986. augusztus 01-jén. Szintén jelölve lett a havi maximum érték 6100 l/min. Az itt meghatározott napi vízhozam 85 l/min, amely szintén a napi 4 leolvasott érték átlaga. Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a gyakoriság számításkor kimutatott érdekes eltérések az adatok kiértékeléséből adódó különbséget mutatják. Mivel a régi mérési eredmények kiértékelésekor nem vették figyelembe a forrás kitöréseit és még a havi maximumokat sem, az nagyban megváltoztatta az adatsor jellegét. A 2013-2017 időszakban mért adatokból számolt hozamokban mutatkozó különleges adatgyakoriság a forrás természetes szivornyás jellegéből adódik.
