A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata
A vizsgálatok és a modell alapján a forrás működése a következőképpen alakul: a forrást tápláló víz kezdetben a „C" szivornyát tölti, mely során a befolyó víz egyik fele a „C" szivornya fenekén lévő nyíláson keresztül tölti az „A" szivornyát, másik fele pulzációk formájában ürül ki a „C" szivornyából. Amikor az „A" szivornya megtelik, elkezd kiürülni, ami egyben a „B" szivornya töltődésének kezdetét jelenti. Ennek hatására alakul ki a kitöréseket megelőző vízhozam csökkenés, ami együtt jár a pulzáció megszakadásával, mivel az ürítés szívó hatására megszűnik a „C" szivornya működése. A forrás kitöréseit a „B" szivornya kiürülése hozza létre, mely után visszaáll a kezdeti állapot. A kitörések előtti hozamcsökkenésből következtethetünk arra, hogy a szivornyarendszer a forrás főágában helyezkedik el. A forrás kapcsolata a Nagytohonya-forrással A Nagytohonya-forrás a Lófej-forráshoz hasonlóan, szintén az Aggteleki-karszton fakad. Vízhozamát a VITUKI 1950-től időszakosan, 1964-től folyamatosan mérte. A forrás szivornyás kitörései a viszonylag állandó nagy vízhozama miatt nem olyan látványosak, mint a Lófej-forráséi, ezért népi megfigyelések nem ismertek róla. Szivornyájának térfogata 3300 m3, melyet kisebb vízhozamú időszakban állapítottak meg, mivel ilyenkor a kitörések által szállított vízhozam megközelíti a szivornya üreg tényleges térfogatát. 2. fénykép. Nagytohonya-forrás mérőműtárgya (saját fotó) A Nagytohonya-forrás szivornyája a Kárpát-medence legnagyobb térfogatú szivornyája, mely valószínűleg a vízrendszer mellékágában található. Árvízkor itt nem figyelhető meg a kitörések besűrűsödése. Ez adódhat abból, hogy a főági vízállás emelkedésekor a mellékági szivornya víz alá kerül vagy, hogy a mellékágban nem tud elég nagy áradás kialakulni. A Lófej-forrás szivornyarendszerével ellentétben itt csak egy szivornya hozza létre a csapadéktól független, gyors vízhozam növekedéseket. Azonban a Nagytohonya-forrás idősorában is találhatók pulzálási jelenségek, melyeket a Lófej-forrás kitöréseinek csillapodott nyomáshullámai okoznak. A Lófej-forrás kitörései átlagosan 4 órás késéssel jelennek meg a Nagytohonyaforrásban. A Nagytohonya-forrás kitöréseinek kezdeti vizsgálatakor azt feltételezték, hogy a forrásnak nincs önálló szivornya rendszere, csak a Lófej-forrás kitörései jelentkezek a vízhozamában. Ezt azért is tartották lehetségesnek, mivel igen valószínűtlennek tűnt egymás mellett két szivornyás karsztforrás létezése.
