A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 23. Pomázi Flóra - Baranya Sándor (BME): A lebegtetett hordaléktöménység-eloszlás inhomogenitásának akusztikus elvű vizsgálata a gönyűi vízrajzi monitoring szelvényben
A part közeli hordaléktöménység kiterjesztése A bevezetésben bemutatott integrált monitoring megközelítést alkalmazva a szelvény menti lebegtetett hordalékhozam a part közeli pontban rögzített hordaléktöménység alapján kiterjesztett érték. Ennek megfelelően egy kellően erős kapcsolatot szükséges felállítani a lebegtetett hordalékvándorlás e két paramétere között. Az ADCP mérésekből származtatott part közeli hordaléktöménységek és a direkt hordalékmérésből (izokinetikus mintavétel és szűrőpapíros elemzés) számított lebegtetett hordalékhozam közötti kapcsolat (3. ábra) alapján azonban a vizsgált szelvényben egyetlen pontban rögzített hordaléktöménység-adat alapján nem határozható meg a hordalékhozam kellő megbízhatósággal. A szórás jelentős, magasabb hordaléktöménység-értékeknél már nagyságrendi eltérések jelentkeznek. Ugyanahhoz a part közeli pontban mért hordaléktöményéghez akár ± 50%-os eltérés lehet a hordalékhozamban, amely például 100 mg/l esetén ± 500 kg/s-ot jelent. 3. ábra. Kapcsolat a part közeli pontban származtatott hordaléktöménység és a tejes szelvény menti lebegtetett hordalékhozam között Hogy megértsük, hogyan tartozhat ugyanaz a part közeli hordaléktöménység teljesen eltérő hordalékhozamokhoz, megvizsgáltuk a réteg menti hordaléktöménység-profilokat. Különböző esetek (4a-d. ábra) azonosíthatóak be: 1) ugyanaz a part közeli hordaléktöménység különböző profilokhoz, de hasonló hordalékhozamokhoz tartozik (4a-d. ábra); 2) ugyanaz a part közeli hordaléktöménység különböző profilokhoz és igen eltérő hordalékhozamokhoz tartozik (4b. ábra); 3) jelentősen eltérő part közeli hordaléktöménységek tartoznak hasonló hordalékhozamokhoz (4c. ábra). A 2D hordaléktöménység-eloszlásokat elemezve egyértelmű mintázatokat lehet beazonosítani. Normál vízjárási állapotokban, amikor a hozzáfolyás szerepe elhanyagolható, a szelvény közepére jellemzőek a legmagasabb hordaléktöménységek (5. ábra). Ez egybevág az elmélettel, miszerint a legnagyobb hordalékszállítási kapacitás a sodorvonalban alakul ki. Ezekben az esetekben a mederközépi hordaléktöménység 2-5-szöröse a part közeli értékeknek. Ezzel szemben, amikor nagyobb vízhozam érkezik a lebegtetett hordalékban gazdag mellékfolyón, annak hordalékcsóvája egy magasabb hordaléktöménységű „folt"-ként igen jól érzékelhető a monitoring szelvényben (5. ábra). A hozzáfolyás hatásán túl egyéb morfológiai hatások is megfigyelhetőek ezeken a térképeken. A monitoring szelvény fölött közvetlenül egy sarkantyúmező található, mely mögött a szelvény bal parti közel egyharmada visszaáramlási zóna. Ennek megfelelően alacsony vízjárási állapotban a sarkantyúk mögötti rész igen alacsony hordaléktöménységgel jellemezhető. Azonban a sarkantyú koronaszintjének meghágása után (Q=2200 m3/s) már egy jóval homogénebb hordaléktöménység-eloszlás alakul ki.
