A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 20. Maizl Gábor - Koch Gábor - Király Zsolt (ADUVIZIG): Belvízcsatorna hidraulikai modellezése
jellemzőbbek a szélsőséges csapadékviszonyok. Az év egy jelentős részében vízhiányos, aszályos állapotok jelentkeznek, míg egyes időszakokban hirtelen lezúduló heves csapadékeseményekkel is találkozhatunk. A Duna-völgyi-főcsatorna legfőbb jellemzői A csatorna vízgyűjtő területe meghaladja a 3000 km2-t, több mellékcsatornával és kiágazással is rendelkezik. A területet 8 öblözetre lehet felosztani, melyek a következők: 1. XXX. csatorna 196 km2 2. Solti árapasztó 160 km2 3. V. csatorna 184 km2 4. Csorna-Foktői csatorna 421 km2 5. I. övcsatorna 480 km2 6. III. övcsatorna 385 km2 7. VII. csatorna 274 km2 8. DVCS közvetlen 1109 km2 A DVCS torkolatánál a gravitációs mértékadó vízhozam 16 m3/s, míg a szivattyús kapacitása 11 m3/s. A csatorna medermorfológiája változatos képet mutat, jól elkülönülnek a természetes medervonulatok az ásott mederszakaszoktól. Fenékszélessége ennek megfelelően nem egységes, 2 és 10 m között változik. A meder átlagos esése 0,06 %o. A lejtési viszonyok a síkvidéki jellegből adódnak, amely vízszállítás szempontjából nem kedvezők, ezért a nagy víztömegek elvezetése érdekében a torkolat felé haladva egyre nagyobb szelvényterülettel rendelkezik. A Bajai torkolati szivattyútelepet követően, folyásiránnyal szemben haladva 4 db duzzasztó található meg a csatorna ADUVÍZIG vagyonkezelésében lévő szakaszán. 1 Szelvényszám (cskm) Megnevezés Nyílásméret (m) Küszöbszint (m B.f.) 16+100 Nemesnádudvari-zsilip 2x4,5 86,32 31+282 Hajósi duzzasztó 2x4,5 87,02 55+090 Keceli duzzasztó 2x2,2; 1x 4,7 88,72 97+048 Kunszentmiklósi duzzasztó 1x6,0 91,36 1. táblázat. A Duna-völgyi-főcsatorna vizsgált szakaszán található duzzasztó műtárgyak Kialakult vízigények A Kiskunsági-DVCS öntözővízrendszer meghatározó csatornája a Duna-völgyi-főcsatorna. A csatornából közvetlenül kivett öntözésre, halastavi gazdálkodásra felhasznált vízmennyisége országos szinten nem mondható jelentősnek, viszont a Kiskunsági-főcsatornával közös rendszerükben a kitorkolló csatornákba visszaduzzasztott vízmennyiségek segítségével kb. 20 millió m3/év vízigényt szolgálnak ki. Mezőgazdasági vízhasznosítási szempontból a legfontosabb térségnek mondható Kecel és környezete, hiszen az itt üzemelő Keceli-duzzasztó segítségével lehetséges a Kalocsai Sárközbe vizet juttatni, a Sárközi-vízrendszeren pedig meghatározó öntözéses és halastavi gazdálkodások vannak jelen. Vízlevezetés, belvízi üzemállapotok Kettősműködésű csatornaként a DVCS rendkívüli szerepet tölt be a káros belvíz levezetésében. A DVCS torkolati szivattyútelepén a 2002-2013-ig 5 évben is szükséges volt a Dunába történő
