A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 19. Macher Gergely Zoltán - dr. Kozma Katalin - dr. Giczi Zsolt - dr. Koltai Gábor (SZIE): A talajnedvességi-állapot szezonális változásainak vizsgálata négy szigetközi mérőhelyen
A TALAJNEDVESSÉGI-ÁLLAPOT SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA NÉGY SZIGETKÖZI MÉRŐHELYEN Macher Gergely Zoltán1, Dr. Kozma Katalin2, Dr. Giczi Zsolt3, Dr. Koltai Gábor4 1tanszéki mérnök, Környezetmérnöki Tanszék, Audi Hungária Járműmémöki Kar, Széchenyi István Egyetem, Győr. 2egyetemi docens, Környezetmérnöki Tanszék, Audi Hungaria Járműmémöki Kar, Széchenyi István Egyetem, Győr. 3egyetemi adjunktus, Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár. 4tudományos főmunkatárs, Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár. KIVONAT A talajnedvesség a hidrológiai folyamatok egyik legfontosabb eleme. Szerepe egyaránt meghatározó mezőgazdasági, hidrológiai és környezettudományi szempontból. Általánosságban elmondható, hogy ismereteink túlnyomó többsége a pontmérések eredményeinek köszönhető'. Jelen összefoglaló tanulmányban ezen elvek mentén végzünk összehasonlító elemzést a 2021-es vizsgálati évben folytatott terepi mérésekből származó talajnedvességi értékek és a Szigetközi Környezeti Monitoring 1995 és 2021 közötti összefüggő' talajnedvesség-monitoring négy mérő'helyén (szántó: T- 03, T-09, erdészeti megfigyelőhely: T-16, T-17). Vizsgálataink során egyértelműen beigazolódott azon feltevés, miszerint a talajnedvesség értékek általános vertikális eloszlása mindegyik mérőhely esetében jelentős változáson ment keresztül. A két szántó művelés alatt álló terület esetében elmondható, hogy a T-03-as mérőhely értékei között növekvő tendencia, a T-09-es esetében csökkenő' tendencia mutatható ki. Ezzel szemben a két erdészeti megfigyeló'hely állapothatározói között csökkenő' változás, erő'sebb differencia volt vizsgálható. Az egyes áNapotjelző'k idő'soros elemzésén túlmenő'en tapasztalhatóak voltak a tendenciákat leíró lineáris regressziós egyenletek eltérései is. Jelen tanulmányban összefoglalt kutatási áttekintő' alátámasztja, hogy a talajnedvességi értékek eltérései már kimutathatók a 26 évvel ezelő'tti állapotokhoz képest, melyek első'dleges okai lehetnek a mikrometeorológiai jelenségek és a talajfizikai jeNemző'k pillanatnyi állapota és azok változása, a növényi vegetáció hatása, a nem vertikális, oldalirányú nedvességmozgás jelensége, a kavicságy leszívó hatása, a talajvíz szintjének emelkedő' hatása, s természetesen nem utolsó sorban a klímaváltozás hatása. KULCSSZAVAK: talajnedvesség, pórustér, nedvességtartalom, Szigetköz. 1 1. BEVEZETÉS A talaj termékenységében kiemelkedő szerepe van a talaj vízgazdálkodásának. A Szigetközben a talajképződés alapanyagát szinte teljes mértékben a folyóvízi üledékek képezték. Jellemző a nagy vertikális és horizontális változatosság. Meghatározók a humuszos öntés, a réti talajok és a terasz csernozjom talaj. A többletvíz-hatással rendelkező területeken a fedőréteg vízutánpótlása a talajvízből évi 100-150 mm (Várallyay 1992). A talajok vízháztartásának alapvető mérőszáma a talajnedvesség, amely definíció szerint az a vízmennyiség, amelyet a talaj időjárás által érintett legfelső rétege tartalmaz (Hillel, 1982). A talajok vízháztartása a hidrológiai ciklus részeként az éghajlati rendszer egyik fontos eleme (Entekhabi et al., 2010). Emellett hatással van a természetes erdőtársulásokra és az erdőgazdálkodás volumenének alakulására is. Egy erdőterület talajnedvességét az ökohidrológiai folyamatok kritikus változójának tekintjük, amely jelentős hatással van a növényzet növekedésére, a lefolyás alakulására, a szárazföldlégkör kölcsönhatásokra, valamint a szén- és vízkörforgás alakulására is (Xu et al., 2022). A talajnedvesség anomáliák az extrém időjárási eseményeket, pl. aszályokat, árvizeket, vagy nyári hőhullámokat is fenntarthatják vagy erősíthetik, ami fontos a szezonális időjárás-előrejelzések tekintetében (Hohenegger et al., 2009). Ebből kifolyólag jelen tanulmány célja, hogy
