A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 13. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): A Mosoni-Duna torkolati műtárgy ideiglenes üzemrendjét és üzemeltetési szabályzatát megalapozó hidrológiai vizsgálatok
A MOSONI-DUNA TORKOLATI MŰTÁRGY IDEIGLENES ÜZEMRENDJÉT ÉS ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATÁT MEGALAPOZÓ HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK Kerék Gábor szakágazati vezető Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság KIVONAT Jelenleg kivitelezés, illetve próbaüzem alatt áll hazánk elmúlt 30 évének legjelentó'sebb vízépítési műtárgya, a Mosoni-Duna torkolati mű. A műtárgy komplex módon hivatott kezelni a kisalföldi térség vízgazdálkodási problémáit, az árvízvédelemtó'l, a vízszint-rehabilitációján át a rekreációs potenciál növeléséig. Tekintettel arra, hogy a Kisalföld medence valamennyi felszíni vize itt éri el befogadóját, a Dunát, a mű tervezett üzemeltetése komplex hidrológiai-hidraulikai, üzemviteli és szervezési kérdéseket vet fel. Jelen tanulmányban a műtárgy üzemeltetésének hidrológiai alapjait elemzem, és teszek javaslatot a mű üzemére vonatkozóan. KULCSSZAVAK: Mosoni-Duna, vízszint-rehabilitáció, műszaki hidrológia, árvízvédelem, vízépítési műtárgyak 1. ELŐZMÉNYEK A Dunán a múlt század 50-es éveiben megkezdődött, majd az évszázad végére befejeződött vízlépcső-építések miatti medersüllyedés és más különböző antropogén hatások valamint természeti folyamatok következtében jelentősen lecsökkent a vízi élőhelyek területe a Mosoni-Duna torkolati szakaszán. A magyarországi Felső-Duna egyébként is aktuális komplex rendezési igénye a Bősi vízlépcső üzembe helyezését követően sürgető feladattá vált. A különböző rendezési változatoknál az árvízvédelmi, vízminőségi, vízbázisvédelmi, hajózási, üdülési, rekreációs szempontok mellett meghatározó feladat a mellékágrendszerek, valamint a holtágak a korábbi nedves területek rehabilitálása, továbbá a mellékvízfolyások torkolati szakaszának rendezése. A Mosoni- Duna alsó szakaszát közvetlenül a Duna elterelése nem érintette, hiszen Szaptól lefelé a Dunán már a teljes vízkészlet rendelkezésre áll. Az elterelés előtti időszakban -mintegy 30 évben - kialakult medersüllyedési tendencia és ezzel együtt a kis- és közepes vízszintek süllyedésének tendenciája viszont folytatódott, amely tovább rontotta a Mosoni-Duna alsó szakaszának környezeti állapotát. Korábbi vizsgálatok és az elemzések megállapították, hogy a Mosoni-Dunán, a referencia vízszintnek tekinthető 1960-as évekbeli kis és közepes vízszintek helyreállítása egy komplex torkolati műtárgy megépítésével lehetséges. A komplex műtárgy üzemével lehetővé válik a vizes élőhelyek rehabilitációja, a hajózás biztosítása, a győri városkép javítása, továbbá árvízkapu funkció biztosításával az árvízvédelmi biztonság növelése. A műtárgy megfelelő elhelyezésével és kialakításával a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő medencéssé alakítható. Összefoglalóan a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának megépítésével a következő problémák válnak megoldhatóvá: • a kis- és középvizek szintje megemelhető lesz a referencia időszak (1950-es és 1960- as évek) vízszintjére, • megteremthetők lesznek a hajózási feltételek, hiszen a Mosoni-Dunát az EGB nagyhajózásra alkalmas vízi útnak minősíti és III. vízi út kategóriába sorolja a 2-14 fkm között, • a hajózás feltételeinek megteremtése úgy oldható meg, hogy az árvizek és a jég levezetése ne jelentsen további problémákat, valamint biológiai folyosó is létesülhessen. • mérsékelhetőek lesznek a Duna árvizei okozta vízszintemelkedések. A torkolati műtárgy árvíz-
