A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 8. György Máté - Ács Tamás - Decsi Bence - dr. Kozma Zsolt (KDVVIZIG - BME): Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata talajvízforgalmi modellezéssel
• A formulák alkalmazhatóságát bizonyítja, hogy egyik esetben sem látunk a Penman- Monteith becsléshez képest kiugró értékeket, viszont kérdéses, hogy melyik közülük a legmegbízhatóbb. Szimulált hidrológiai változók idősoros értékelése A PET becslő módszerekről - alkalmazhatóságuk szempontjából - úgy akartam további lényeges információkat nyerni, hogy hatásukat talajszelvény szintű vízforgalmi szimulációs eredmények segítségével vettem figyelembe. A bemeneti adatokra való érzékenységet a rendszer három eltérő hidrológiai válaszán keresztül vizsgáltam, ezért a modelleredményekből mindhárom helyszín esetén a gyökérzóna átlagos telítettség, a tényleges transzspiráció és az alsó peremi fluxus (talajvíz utánpótlás) idősorokat használtam fel (7-9. ábra). A következő alfejezetek: • általánosan jellemzik a három hidrológiai változót • egy-egy kiragadott verzión keresztül ábrázolják a mutatók általános időbeli alakulását • rámutatnak a megjelenítési módszerek közti kapcsolatra A szemléltetésre használt idősorok a referenciaként alkalmazott változókra vonatkoznak: Szamos, Penman-Monteith formula, vályog talajtextúra. Telítettség A telítettséget vizsgálataim során úgy értelmeztem, mint a gyökérzónára kiterjedő térbeli tartomány pillanatnyi víztartalmának és a telítési víztartalmának a viszonyszáma. Azt adja meg, hogy pillanatnyilag a pórustér hány százaléka van vízzel telítve a gyökérzónában mélység mentén átlagolva. A felhasználó által kijelölt H1D-s megfigyelési pontokban (observation node) szimulált víztartalom idősorokra alapul. A telítettségben jól nyomon követhető a meteorológiai változók éves dinamikája és a csapadékhatások (7.ábra): 7. ábra. Csapadékhatások szemléltetése a telítettség idősoron (forrás: saját) Látszik az évről-évre jól elkülönülő téli és nyári hidrológiai félév, a talaj nedvességtartalmának tartósabb feltöltődése (téli) és leürülése (nyári). A nyári időszakban jól kivehető a nagy nyári csapadékok, nagy intenzitású záporok hatása, ami ugyanakkor többnyire csak néhány napighétig képes mérsékelni a gyökérzóna vízhiányát (piros karikák). Ez alól persze vannak kivételek
