A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 8. György Máté - Ács Tamás - Decsi Bence - dr. Kozma Zsolt (KDVVIZIG - BME): Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata talajvízforgalmi modellezéssel
> Priestley - Taylor formula A (5) Priestley-Taylor (Pr-Tlr) megközelítés (Priestley & Taylor, 1972) számos éghajlati régióban jó alternatívának bizonyult (Jamieson, 1982; Pereira & Nova, 1992). Priestley és Taylor (1972) az egyenletet a következőképpen határozták meg: ETpt = &A(Rn G~) A(A+y) (5) ahol ETpt a párolgás [mm d-1], a egy konstans [=1,26], A a látens párolgási hő [MJ kg-1], A a gőznyomás-hőmérséklet görbe meredeksége [kPa °C-1], Rn a nettó napsugárzás [MJ m-2 d-1], G a talajba jutó hőáram [MJ m- d-1] és y a pszichometriai állandó [kPa °C-1]. A Priestley-Taylor-módszer a hőáram és a párolgás közötti összefüggés. Ez az egyenlet akkor alkalmas, ha nem állnak rendelkezésre részletes felszíni és aerodinamikai mérések, különösen, ha nagy területről van szó (Wu, et al., 2021). > Makkink formula Makkink (1957) a (6) sugárzásalapú empirikus megközelítést dolgozta ki, és a potenciális evapotranszspirációt milliméter/napban [mmmap-1] becsülte meg a következő kifejezéssel: PÉT = 0,61 - 0,12 (6) A+y 58,5 Az egyenletben szereplő változók jelentése és mértékegysége megegyezik az előző módszereknél feltüntetettekkel, Rs a napi napsugárzás mértéke [ly/nap] (Jianbiao, et al., 2005). > Hargreaves - Samani formula PÉT = 0,0023 • Ra • TD0 5 • (T + 17,8) (7) ahol PET a napi potenciális evapotranszspiráció [mm/nap]; A a látens párolgási hő [MJ/kg]; T a napi átlagos léghőmérséklet [°C]; Ra a földönkívüli napsugárzás [MJ/m2/nap]; és TD a napi különbség a maximális és minimális léghőmérséklet között [°C] (Jianbiao, et al., 2005). Hargreaves (1985) összehasonlító vizsgálatai azt mutatták, hogy az egyenlet megfelelő pontossággal használható a potenciális evapotranszspiráció becslésére referenciafelület felett. A referenciafelület fogalmát azért vezették be, mert minden egyes növénykultúrára és növekedési szakaszra egyedi párolgási paramétereket kellett meghatározni. A fű és a takarmánylucerna világszerte elfogadott referenciafelületnek számítanak (Burman & Pochop, 1994). Figyelembe véve a klimatológiai adatok szűkösségét a világ legtöbb részén, valamint a PET becslésére szolgáló kifinomultabb módszerek használatához szükséges ismeretek és lehetőségek hiányát, a hőmérséklet-módszer a referencianövények párolgásának egyszerű és praktikus becslési módszereként ajánlott (Hargreaves & Samani, 1985). MÓDSZERTAN Adatgyűjtés A modellszámítások során az eredmények bizonytalanságának szempontjából kulcskérdés az elérhető és felhasználandó adatok mennyisége és minősége. A Kárpát-medence térségére a FORESEE v3.1 és a CARPATCLIM webes adatbázisok szolgáltatnak nyílt és hosszú időt lefedő meteorológiai adathozzáférést. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem által fejlesztett FORESEE v3.1 (Open Database FOR ClimatE Change-Related Impact Studies in CEntral Europe) a jövőre
