A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata

5. ábra. A kutató árok és a víztelenítő kutak vízszintidősorai

Célunk volt, hogy a kutakban, illetve a kutató árokban felgyülemlő vizek közötti kapcsolatot kimutassuk. Ennek érdekében a kutakat több alkalommal is szivattyúztuk. Az 5. ábrán látható, hogy a kutatóárokba szivárgó víz intenzitása kb. 0,025 l/min volt, mely nem csökkent a kutak többszöri leszívására sem. Az 1. táblázat 2020. áprilisára vonatkozó értékeivel összevetve látható, hogy ez a hozamérték egy nagyságrenddel kisebb, mint a két kút összesített vízadóképessége. Ez véleményünk szerint a kötött agyag kicsiny szivárgási tényezője miatt lehetséges. A lassan 50 éve létesített kutak környezetében átrendeződhettek a szemcsék, és jóval nagyobb áramlási sebességek alakulhatnak ki, mint a természetes állapotú agyagban.

2020.05.25-én összehangolt próbaszivattyúzást végeztünk a két kútban, valamint a kutató árokban egyaránt. Ezt követően a grafikonok meredekségéből megállapítható, hogy a mély kút visszatöltődése ebben az esetben volt a leglassabb, viszont az alapfeltárásnál megnövekedett a szivárgás intenzitása. Egyértelmű kapcsolat megállapítása azonban ennyi adatból nem volt lehetséges.

Ahogy az a 6. ábrán látható az altemplom padlószintje a felszíntől -6,8 méterre, a feltárt alapsík -7,8 méterre, míg a mély kút nyugalmi vízszintje -8,3 méterre volt. Az automata szivattyú hoszszabb idejű leállításával, és a kutatóárokba történő nem természetes eredetű (közműveszteségek) vizek beáramlásának kirekesztésével a hidraulika törvényei alapján a vízszintnek be kellene állnia egy azonos, nyugalmi szintre. A vizsgálataink időtartama alatt ez nem történt meg.

Kútvizek vízkémiai vizsgálata

A víztelenítő kutakból vízmintát az első, majd a második próbaszivattyúzást megelőzően vettünk. A vízkémiai vizsgálatokat Musa Ildikó, a BME-VKKT munkatársa végezte. Az első esetben a kutakban erősen pangó vízzel találkoztunk, mely később, a teljes leszívást követő visszatöltődéskor felhígult (2. táblázat), így a szennyezettség mértéke részben az „állottságnak" volt köszönhető.