A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata

• A felszín alatt szivárgó vizek detektálása céljából alapfeltárás, kutatóárok készül.

• A tető- és csapadékvíz elvezetőrendszer felülvizsgálata hidrológiai és hidraulikai számításokkal.

GEOLÓGIAI VISZONYOK

Esztergom a Pilis nyugati lábánál, a Duna és a Vaskapu hegy között helyezkedik el. A város földtani felépítésében a mészkő, dolomit alaphegységre települő oligocén agyagrétegek és az andezit vesznek részt. Ezekre települtek a Duna kavics lerakódásai és lejtőüledékek, löszrétegek. A városon egy billent sasbérc szerkezet vonul végig magába foglalva a Szenttamáshegyet és a Várhegyet. A sasbérc északi és déli oldala lezökkent lépcsős szerkezetű, kőzetanyaga általában agyagos, homokos, andezittörmelékes (Taeger 1914, Görög 1997).

A Várhegy és környékének földtanában a triász és oligocén korú kőzeteknek van a legjelentősebb szerepük (1. ábra). Kialakulását a triászkorszakra tehetjük, ugyanis az alaprögét triászkorú dolomit, s a későtriász dachsteini mészkő alkotja. Egy határozott törésvonal mentén emelkedett ki a Duna vonalából. Esztergom területén a felszínen leggyakrabban előforduló triászkorú kőzet a dachsteini mészkő. A Várhegy meredek oldalában is felszínre bukkan dolomitpadokkal tagoltan (Koch 1871, Telegdi-Róth 1938, Görög 1997).

Területileg a legjelentősebb oligocén korú kőzet a hárshegyi homokkő. Általában a triász alaphegységre települ. A Várhegy alrögét is ez borítja, s megtalálható a Szenttamáshegyen is. Mindkét esetben meredek falat alkot. Közép és durvaszemű homokkő, mely konglomerátum csíkokat tartalmaz. Kötése általában kemény, kovás, néha lazább kaolinos, s ritkán meszes. A Várhegy meredek nyugati oldalán jól megfigyelhető a dolomitos mészkő és a rátelepült hárshegyi homokkő határa (Koch 1877, Telegdi-Róth 1938, Görög 1997).

A város belterületére jellemző a mesterséges feltöltés, amely a belvárosnak megközelítően egyharmadát borítja. A feltöltés a Várhegy környékén sokszor meghaladja a 8,0 m vastagságot. Anyaga építési törmelék, s más területekről hozott oligocén és negyedidőszaki kőzetanyag, sok helyen egyszerűen csak szemét (Taeger 1914, Görög 1997).

1. ábra. Az Esztergomi Bazilika környezetének földtani viszonyai (MBFSZ 2022). A Bazilikát az ábrán piros téglalap jelzi. Jelmagyarázat: Felső-oligocén Mányi és Törökbálinti Formáció átmenete (narancssárga, m-tOh), Felső-triász Fenyőfői Tagozat (lila, dfTs)