A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 3. Dr. Csoma Rózsa - Wagner Flóra (BME): Visszatöltési megoldások kavicsbányatavak kedvezőtlen hatásainak csökkentésére
talajnem m/s m/d max. min. max. min. Agyagos homok 1,0E-04 1,0E-05 8,64 0,86 Homokliszt 1,0E-05 1,0E-06 0,8640 0,0864 Iszap 1,0E-06 1,0E-08 0,086400 0,000864 Agyag 1,0E-08 1,0E-10 0,0008640 0,0000086 2. táblázat: Szivárgási tényezők a Mérnöki kézikönyv (1981) alapján A TALAJVÍZSZINTET STABILIZÁLÓ VISSZATÖLTÉS ALKALMAZÁSA A visszatöltés kialakítása A kavicsbányászat kedvezőtlen hatásai régóta közismertek. Ennek megfelelően mintegy 20 évvel ezelőtt, egy nemzeti part védelme érdekében az engedélyező hatóság az egyébként szintén ott húzódó belvízcsatorna védelme miatt szükséges 20 m-es védőpillér helyett 100 m-es pillért írt elő a bányatelek egyik határvonalán közel 600 m hosszban. Ez olyan jelentős veszteséget okozott volna, hogy a bányaüzem felelős műszaki vezetője az érintett felekkel folytatott számos egyeztetetés nyomán olyan alternatív megoldást dolgozott ki, mellyel a nemzeti park megfelelő védelmet élvez, ugyanakkor a kavicsvagyon jelentős része hasznosítható (Oplaznik, 2003). A megoldás lényege a vízzáró feküt elérő talajcsere, mellyel a létesítendő tó környezetére jellemző vízvezető talaj a tópart egy szakaszán vízzáróbb talajjal helyettesítendő. Ezzel az adott szakaszon egy szivárgáscsökkentő, esetleg kismértékben gátló visszatöltés alakul ki. Ebben az irányban megnövekszik az ellenállás, így lecsökken a vízmozgás, megnő a vízfelszín esése, hidraulikus gradiense. Ez a megemelkedő esés kisebb részben a tószint csökkenéséből, nagyobb részben a tó felszín alatti vízgyűjtőjén a talajvízszint visszatöltés nélküli esethez viszonyított megemelkedéséből alakul ki. Bár a tó nélküli állapot szintjei nem minden esetben állíthatók teljesen vissza, azonban olyan mértékben megközelíthetők, hogy az vala-mennyi, a tó létesítésében bármely okból érintett fél számára elfogadhatók. A tényleges megoldás az érintett határvonal mentén a belvízcsatorna miatti 20 m-es védőpilléren belül egy sáv kitermelése és azonnali visszatöltése az előző pontban ismertetett, kisebb vízvezető képességű meddővel. A további, 20 m és 100 m közötti terület kitermelése csak ezután kezdhető el. A kis vízvezető képességű meddő a létesülő bányató védett terület felőli vízutánpótlódását jelentősen lecsökkenti, így védendő területen a talajvízszintje stabilizálható. A tó felszín alatti vízforgalma azonban a további irányokban fenntartható. Maga a visszatöltés egy trapéz szelvényű árokban helyezkedik el. Az árok fenékszélessége 2 - 5 m, rézsűhajlása 1:1, anyaga a rendelkezésre álló agyagos homok, mely szükség esetén belül agyagosabb maggal látható el. Fenti elrendezést Oplaznik (2003) munkája nyomán az 1. ábra mutatja, mely az idézett mű 1. melléklete (Telepítési és kiviteli terv) egyik metszetének kivágata. Itt a mértékadó vízszinteket sokéves átlagos talajvíz- és tószintek alapján rögzítették, míg a szivárgási tényezőket és a tó távolhatását kézikönyvek és egyéb források alapján becsülték.
