A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 1. Báder László (BME): Magyarország vízmérlegének elemzése az éghajlatváltozás tükrében
A 10. ábra az energiacsere folyamatok önszabályozó képességére példa. Kecskemét környéke területi-, és potenciális párolgásának, és a levegőhőmérsékletnek a 3 havi átlaga látható az ábrán a nyári hónapokban (június-július-augusztus), az 1981 - 2020 években. A baloldali skála a párolgást mutatja milliméterben, a jobb oldali a hőmérsékletet °C-ban. Az adatok forrása: ECMFW 0,1' cella (19,6E 46,9N, kb. 9*11 km). y = 0.0541X + 20.567 13mml is Korr(t:pev): 0,73 Korr(pev,e)):-0,83 Korr(t:e): lOmml io-0,42 # # J' # J? / ^ 4 & 4^4?& $ •$SS>4^*v 'v 'v 'fTjP'v Átlag / Potenciális párolgás Átlag / Párolgás Átlag / Homerseklet Linearis (Átlag/ Potenciális párolgás) Linearis (Átlag / Párolgás) Linearis (Átlag / Hőmérséklet) 10. ábra. A 3 nyári hónap átlag-hőmérsékletének, párolgásának és potenciális párolgásának átlaga Kecskemét környékén 1981és 2020 között. A baloldali skála a párolgást mutatja milliméterben, a jobb oldali a hőmérsékletet °C-ban (az adatok forrása ECMWF). Azokban az években, amikor a párolgás értéke nagyobb mint az előző években (pld. 1999 és 2010), látható, hogy a hőmérséklet csökken, és vele együtt a potenciális párolgás is. A párolgás szabályozó szerepe felismerhető. A rákövetkező években (2000 és 2012) kevesebb a párolgás, ismét jelentősen megnő a potenciális párolgás és a hőmérséklet is. Zöld és piros nyilak jelölik az ábrán a változást. Az energiacsere folyamatok hatékonyságát növelheti az elpárolgott víz újra hasznosítása a kis vízkörben. A csapadékhoz és a párolgáshoz szükséges víz „származásának" vizsgálatakor kimutatták ennek a hatékonyságot növelő fontos tényezőnek a szerepét. A sokkal nagyobb energiaforgalmat „bonyolító" forró égövi régiókban (Kelet-Afrika, Amazónia északi része) a párolgás 60%-90%-a csapadékként tér vissza a kontinensen belül (Ent et al. 2014). Más kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a meggyengült önszabályozó képesség negatív hatással van egy egész térség éghajlatára és megnő az aszályok gyakorisága és intenzitása (Zemp et al. 2017). A víz helyben való hasznosításának és újra hasznosításának ismerete a hagyományos kultúrákban még általános volt (Andrásfalvy, 2013), most tudományos értelmezésben is megerősítést nyernek a népi tapasztalatok. A relatív nedvesség alakulását vizsgálták globális szinten is, ahol 1979 és 2000 között előbb enyhén emelkedő tendencia jelentkezett, majd 2000-től 2017-ig hasonló mértékű csökkenést mutattak ki (Xiao et al. 2020). A tanulmány a trend megfordulását a szárazföldi növényzet párologtató képességének csökkenésével hozza összefüggésbe. Magyarországon Csáki Péter vizsgálta a különböző CORINE felszínborítási kategóriák szerint a párolgást a CREMAP (Complementary RElationship based evaporation MAPping) eljárással készült 1km*1km felbontású párolgástérképeket felhasználva (Szilágyi és Kovács 2010). A
