A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 1. Báder László (BME): Magyarország vízmérlegének elemzése az éghajlatváltozás tükrében
6. ábra. A globálsugárzás átlagértékei Magyarország 2001 és 2020 között. (a szerző ábrája. Az adatok forrása: OMSZ). Az emelkedő trend összhangban van külföldi és hazai publikációkban leírtakkal. Szárazföldeken a globálsugárzás értéke kismértékben nőtt az 1986-2000 közötti időszakban, amely a csapadék enyhe növekedésével járt együtt. Ezek az adatok a hidrológiai ciklus gyorsulására utalnak (Wild et al. 2008). A légkör sugárzásmódosító hatásának számszerűsítése nem egyszerű feladat, hiszen a felszínt elérő energia mennyisége sok tényezőtől függ. Európa középső részein (hazánkban is) a globálsugárzás növekedése várható, míg észak-, és dél-Európában csökkenés várható (Bartók 2013). A globálsugárzás és a felhőborítás kapcsolatának fizikai modellezésével is foglalkozó kutatás előrevetíti, hogy a légkör vízgőztartalmának változása eltérően alakulhat különböző területeken. A kihullható vízgőztartalom területi eloszlása Európában 1981 és 2006 között a 7. ábra szerint változott (az ERA-INTERIM adatbázis adatainak felhasználásával készült). A sugárzási egyenleg változásainak további elemzése meghaladja ennek az írásnak a kereteit, de felhívja arra a figyelmet, hogy ha egy rendszer bemenő paramétere változik, az valamilyen formában hatással lesz a rendszer belső működésére és a kimenetekre is. 3.4 Az alrendszerek és működésük Egy kiegyensúlyozott rendszer bizonyos határok között képes a működését stabilizálni, a bemenetek változásaira úgy válaszolni, hogy a rendszer főbb paraméterei változatlanok maradjanak. A tanulmányban a globális felmelegedésből indultunk ki, és az 1. ábrán Magyarország átlaghőmérsékletének növekedését láttuk. Az IPCC 2019-es jelentésében a globális felmelegedést ábrázoló grafikonján a levegő globális átlagnál nagyobb, és gyorsabb ütemben növekvő felmelegedését mutatja be szárazföldeken. (IPCC 2019). Ennek a különbségnek a pontos okát nem tudjuk, de összefüggésben lehet az ökológiai alrendszer működésével és szabályzó szerepével, amit érdemes lehet megvizsgálni.
