A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 1. Báder László (BME): Magyarország vízmérlegének elemzése az éghajlatváltozás tükrében
alkalmazásban felgyorsuljon a hatékony, természettel együttműködő megoldások megértése, kidolgozása és bevezetése. 3.2 Éghajlati energiacserélő- és szabályzó rendszer funkcionális modellje Magyarországra Egy rendszerszemléletű modellnek fontos szerepe van az ismereteink rendezésében és az érdekeltek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításában. Ha egyszerű és közérthető a modell, az további előny olyan esetben, amikor számos szakterület érdekelt egy probléma megoldásában. Az éghajlatváltozás és a vízbiztonság kérdése pedig ilyen. A 3. ábra felvázol egy egyszerű alap modellt, amely a további egyeztetések vitaindító alapja lehet. (A modell a közép-európai kontinentális éghajlatra jellemző arányokkal mutatja be a főbb rendszerelemeket. Eltérő éghajlaton az arányok és a hangsúlyok értelemszerűen mások lehetnek, és további részletekre lehet szükség.) Az ábrán szerepelnek Magyarország vízmérlegének fontosabb adatai (a 2. ábra szerint), valamint a rendszermodell meghatározó tagjai: Bemenetek, Kimenetek (az 1. táblázat szerint). A légköri energiaszállítás átlagos éves értékére feltüntetett adat csak becslés a nettó sugárzás és felszíni párolgás alapján. Energiaszállítás Teljes felszíni párolgás Felszínt érő nettó sugárzás Csapadék 56 km3 (602mm) (234mm) 22 km3 (516mm)48km3 (750mm)70km3 19 km3 + 29 km3+8 km3 párologtatás (transzspiráció) Növényi Közvetlen párolgás (evaporáció) Légköri energiaszállítás Látens hőszállítás Mesterséges Talaj es növényzet felszínek és Fizikai Alrendszer: energiacsere folyamától taroló es szabályzó intenzív rendszer Passzív alrendszer gazdálkodás Ökológiai Alrendszer: onszabalyozofolyamatok Aktív alrendszer Lefolyás es beszivárgás Éghajlati energiacserélő-, és szabályzórendszer (86mm) 8 km 3. ábra. Az „éghajlati energiacserélő- és szabályzó rendszer" modellje a vízmérleg 2000-2010 évek átlagai alapján (Kocsis, 2018). A szerző ábrája. A rendszer funkcióit az alrendszerek, a köztük levő kapcsolatok és a bennük megvalósuló átalakító folyamatok látják el. Az alrendszerek meghatározásához azt kell tudnunk, hogy a rendszeren belül milyen fontosabb átalakítások történnek, milyen összefüggéssel jellemezhető a Bemenetek és Kimenetek kapcsolata, azokat milyen szabályozó és korlátozó tényezők alakítják. A légkörzés és hidrológiai ciklus összekapcsolódó folyamatai a rendszeren belül két alrendszerrel felvázolhatóak: • Fizikai alrendszer: feladata közvetlenül a fizikai kényszerek alapján működő energiacsere. A légkörzés segítségével energiát szállít (advekció. A csapadék párolgásra - ezáltal energiaközvetítésre - történő közvetlen „felhasználása" (vízfeszín, talaj, beépített terület
