A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 15. Rosza Péter (VIZITERV Consult Kft.): A dunai hajózhatóság fejlesztése

A munka elkezdésekor szembesültünk azzal a súlyos problémával, hogy jelenleg nem létezik az SKV alapjául szolgáló programterv vagy stratégia, így tulajdonképpen nincs mire alapozni, mihez viszonyítani az elképzeléseinket, és azok környezeti hatásait. A jelenleg elfogadott Köz­lekedési Stratégia szűk fél oldalban foglalkozik a vízi közlekedéssel, melynek fő megállapítása az, hogy a vízi közlekedést fejleszteni szükséges. így a vállalkozói csapat a szerződéses kötelezettségünk felett elkészített egy vízi közlekedési programtervet „Dunai hajóút fejlesztési program" címmel, majd arra alapozva az SKV temati­kát, annak elfogadása után pedig a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOK A Vállalkozói szerződés aláírása után azonnal megkezdődtek az élővilág felmérési munkálatok. A teljes Dunára vonatkozó növény- és állatvilág felmérését a Bioaqua Pro Kft. végezte el. A Szap—déli országhatár között a korábbi Környezeti hatástanulmányok aktualizálása, kiegé­szítése volt szükséges, a Szap-Szob szakaszon pedig új Környezeti hatástanulmányok készí­tése. Mivel a Duna medre gyakorlatilag a teljes szakaszon NATURA 2000 terület, el kellett készíteni a NATURA2000 Hatásvizsgálatot is. A BEAVATKOZÁSOK TERVEZÉSEKOR SZEM ELŐTT TARTOTT ALAPELVEK • A jelenlegi kisvízszintek, illetve a meder nem süllyedhet tovább. • Csak olyan folyószabályozási mű alkalmazható, amely a mederben nem okoz jelentős helyi vízszintesés-növekedést, hatása csak kisvízhozam időszakában érvényesül és az ár­vizek levezetésének feltételei nem rosszabbodnak. • A tervezett szabályozási művek a görgetett hordalék mozgását károsan nem befolyásol­hatják, lebegtetett hordalék lerakódását elősegítő áramlási sebességcsökkenést a hajó­­útban nem okozhatnak, és a jéglevezetés hidraulikai feltételeit nem ronthatják. • Cél a kotrási munkálatok minimalizálása és újszerű ökológiai előnyökkel járó beavatko­zások alkalmazása. • Kiemelt szempont a mellékágak és mellékágrendszerek vízellátása a MVSZ 2018 vízho­zamának káros csökkentése nélkül, az ökológiai és környezetvédelmi igényeknek meg­felelően. • A meglévő és távlati vízbázisok védelme elsődleges szempont. • A 2018-2019 évekre vonatkozó érvényes hajóút kitűzési terv tengelyvonalát vesszük ala­pul azt csak nagyon indokolt esetben módosítjuk, a tervezett szabályozási művek kiosz­tása ehhez igazodva történik. • A hatályos DB ajánlás szerint a Bécs-Belgrád közötti szakaszon javasolt a 120-150 m szé­les hajóút. Ez indokolt esetben (természetvédelmi-, geomorfológiai okok) csökkenthető, amennyiben ezzel a hajózás biztonságát nem veszélyeztetjük. Szap-Szob között egysé­gesen 120 m hajóút szélességet vettünk fel a munkálatok minimalizálása érdekében, és a teljes szakaszon helyenként definiáltunk még keskenyebb, egyirányú hajóutakat, me­lyek szélessége 100 m, szélsőséges esetben ennél is keskenyebb. • a tervezéshez elméleti szabályozási vonalat hoztunk létre, amely igazodik a megépült szabályozási művekhez és a mederalakhoz. Ennek szélessége a teljes szakaszon lefelé irányban folyamatosan növekszik, a kezdeti 250 m után még a felső szakaszon 350 m-re

Next

/
Oldalképek
Tartalom