A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 17. Márton Attila (KDVVIZIG): Vízminőségi kárelhárítási tervek felülvizsgálata a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén a digitalizáció lehetőségeinek szempontjából
VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA A KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN A DIGITALIZÁCIÓ LEHETŐSÉGEINEK SZEMPONTJÁBÓL Márton Attila szakágazati vezető Virág Katinka Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság „A legjobb káresemény, amely nem következik be." (Reiniger et al. 1998) KIVONAT Magyarországon a vízminőségi kárelhárítás jogszabályi és szervezeti keretei az elmúlt évtizedekben többször változtak. Dolgozatunk célja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területi vízminőségi kárelhárítási terveinek felülvizsgálata a digitalizáció lehetőségeinek szempontjából az aktuális vízügyi trendeknek megfelelően. A kutatás gyakorlati részeként a vízminőségi kárelhárítás vízügyi rutinjának megfelelőségi vizsgálatát is elvégezzük a meglévő adatbázisok és jogszabályi eló'írások alapján, kiemelten vizsgálva az EU Víz Keretirányelv hatásait a hazai vízminó'ségvédelem szabályozásra. A dolgozatot a kapott eredmények alapján megfogalmazott javaslatok és következtetések zárják. Kulcsszavak: vízminőség, kárelhárítás, adatbázis, monitoring, digitalizáció Bevezetés A vízminőségi kárelhárítási tervek (továbbiakban: tervek) tartalmi elemeit a 2/1999. (K.H.V. Ért. 15.) KHVM-KöM együttes utasítás (továbbiakban: együttes utasítás) definiálta. A tervek digitalizációjának lehetőségeit a dinamikus felhasználhatóság szempontjából vizsgáljuk. Célunk rámutatni, hogy a vízminőségi kárjelenségek kapcsán a tervek tartalmi elemei olyan rendszert alkotnak, melyet megfelelő adatbázis felépítésével a kárelhárításban megfigyelőként résztvevő kollégák már a terepi szemlék alkalmával a vízminőségi kárelhárítási illetve kármegelőzési tevékenységek során a döntéshozói szerepkörben lévők felé megalapozott, a döntéshozatalt megkönnyítő és az operatív végrehajtást gördülékenyebbé tevő jelentést tudnak készíteni, ezzel lerövidítve az értékes időt, ami az észlelés és a műveleti végrehajtás között telik el. Mindezt a vízügyi igazgatóság számára már rendelkezésre álló szoftverek segítségével kívánjuk elérni, így ez az igazgatóságot újabb költségekkel nem terheli. A kárelhárítási tervek digitalizációja számunkra egy olyan (térinformatikai) adatbázis rendszer létrehozását jelenti, amely a nem vízminőségi szakértők számára is könnyen lehetővé teszi egy szabatos jelentés elkészítését, tartalmazza a statisztikai adatokat, egyszeri és a rendszeres elemzéseket is lehetővé tesz, és több szempontból történő vizsgálatokra alkalmas. A Megvalósíthatóság vizsgálata Korábban a területi tervek előzményeként jellemzően az adott kor szakemberei által szerkesztett, kárelhárítási tevékenységeket támogató kézikönyvek jelentették az ilyen típusú feladatok megalapozását. Ezekben a dokumentumokban részletesen szerepeltek a területi tervek tartalmi követelményeként is megjelenő általános leírások és műveleti tervek, valamint a munkaerő-gazdálkodásra is kitértek. (Katona, et al., 1984)
